Magyar műholdakat is visz a Szojuz teherűrhajó

Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Bajkonur, 2021. március 22. A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Ûrügynökség által közreadott képen fellövik a dél-koreai CAS500-1 optikai földmegfigyelõ mûholdat és különbözõ országok, köztük Magyarország 37 kisebb mûholdját szállító, a Fregat végfokozattal felszerelt Szojuz-2.1b típusú orosz hordozórakétát a bajkonuri ûrközpontból 2021. március 22-én.

Forrás: MTI/EPA/Roszkozmosz

Fotó: -

Footage from the " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#Soyuz-2.1a launch. Thank you for being with us!

Больше фотографий с пуска РН «" target="_blank" rel="noopener noreferrer">#Союз-2.1а». Спасибо что были с нами! pic.twitter.com/jE0AKjIQup

— GK Launch Services (@gk_launch) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">March 22, 2021

Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.

A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze,

a magyar SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára.

A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Az orosz űrhajón indult az űrbe

a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is,

amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja. A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását.

A magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműholdakról
A GRBAlpha nevű kisműhold, amely egy magyar-szlovák-japán nemzetközi együttműködés keretében, az ELKH CSFK tervezésében és projektvezetésével készült. A másik magyar kisműholdat, a SMOG-1-et a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói fejlesztették.
A GRBAlpha mérőműszerei a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az ELTE Fizikai Intézetének együttműködésével.
A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely
nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta
(GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett több tíz dekagramm tömegű, a méretéhez képest igen nehéz gammasugárzás-detektor jól vizsgázik a bevetésen, később az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre műholdakra – akár kereskedelmi műholdflották sok száz tagjára is – telepítve azt. Az így kialakítandó kiterjedt műholdhálózat egy gamma-villanás érzékelésre alkalmas, földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását.
A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést.
„A detektor lelke egy cézium-jodid kristály, amely a gamma-sugárzás hatásáralátható fényt bocsát ki. Ezt érzékeny, fotonszámlálónak nevezett szenzorokkal érzékeljük, majd a jel erősítése és digitalizálása után a csillagászati szempontból gyanús jeleket helyben letároljuk, vagy közvetlenül egy rádiómodul felé továbbítjuk” – közölte a rendszer fejlesztését vezető Pál András, a csillagászati intézet munkatársa.
A világűrben keringő GRBAlpha a hétfői nap során küldi az első jeleket.
„Magyar idő szerint délután 3-4 körül rádióamatőrök már létesíthetnek vele kapcsolatot, amikor Amerika és Japán felett elrepül, majd az első hazai kapcsolat létesítése este 10 óra után lehetséges” – mutatott rá Pál András, hozzátéve, hogy a stabil kapcsolat kialakításához ugyanakkor több napra lesz szükség.

Borítóképünkön a Roszkozmosz Orosz Szövetségi Ûrügynökség által közreadott képen fellövik a dél-koreai CAS500-1 optikai földmegfigyelõ mûholdat és különbözõ országok, köztük Magyarország 37 kisebb mûholdját szállító, a Fregat végfokozattal felszerelt Szojuz-2.1b típusú orosz hordozórakétát a bajkonuri ûrközpontból 2021. március 22-én.