„Az anyától lesz a világ bizalomteli hely”

Az édesanyánk szeretete az ősbizalommal kezdődik, már jóval a születésünk előtt. 

„Erről szól Erickson pszichológiai elmélete. Ő vetette fel, hogy minden életkori szakaszunkban valamilyen kihívással szembesülünk. És valóban így van. Amikor megszületik egy csecsemő, kevés dolgot tud, de már ekkor meglepően intelligensen szemléli a világot. Már ekkor érezni kezdik magukban, hogy a világ egy bizalomteli hely, jó itt lenni vagy sem” – mutatta be az első nagy kihívás jelentőségét Szabó-Tóth Kinga. 

Szeretetkapcsolat az anyával

A gyermekek elsődleges gondozói az anyák, hiszen a kicsik már magzati kortól, 40 héten keresztül az anyákkal vannak. Hallják az édesanyjuk hangját. Nyilván az sem mindegy, milyen a terhesség, mit tapasztal a gyermek a magzati életben. Aztán a gyermek világra jön, és később is ragaszkodni tud az anyjához: ott van a számára, érzelmileg leérhető. Jó esetben erről szól egy harmonikus gyermekkor. 

A csecsemő fizikailag részt vehet a szoptatás élményében. Érzi az édesanyja melegségét, közelségét, és ez elég jó muníciót ad a későbbiekre. Arra, hogy a világot felnőttkorban is egy bizalommal teli jó helynek tartsa. Mert így érzi az ember, hogy élni jó. Hozhat sok mindent az élet, de van egy szeretetkapcsolata az anyjával.

A lány átveheti az anyja örömeit és szorongásait

Szabó-Tóth Kinga édesanyja 81 éves, és a mai napig vele ünnepli az anyák napját. Kora ellenére anyja szellemileg bölcs és friss, most is bölcs tanácsokkal látja el Kingát az élet minden területén, ahogyan ez gyermekkorában is történt. Édesanyja gyermekorvosként karriert futott be, de emellett sok időt szánt Kingára, anyaként is helyt állt. Számára édesanyja mindig példakép, mert egy hatalmas tartást, igazi lelkierőt kapott tőle. Tóth-Szabó Kinga szerint anya és lánya között a lehető legszorosabb érzelmi kötelék alakulhat ki. Ő a mai napig minden idegszálával ráhangolódik az édesanyjára: 

Az anyja már reggel bejött a szobájába, és a lehető legpozitívabb értelemben azt mondta: „munkára, harcra fel!” Azaz mindig van feladata az embernek. Kinga sosem látta, hogy édesanyja rosszkedvűen indult volna a munkahelyére, ezáltal ő is mindig azt keresi a munkájában, hogy élvezze, amit csinál. Megtanította arra, hogy legyen kitartó, mert a sors az ember mellé szegődik, ha látja ezt az elkötelezettséget. A kitartás és az állhatatosság képességét is az édesanyja mentalitásából merítette, aki a második világháború idején született. Ez adott neki egyfajta talpazatot, nagyon erősen gyökeret eresztett a földbe, így tud a mai napig „lombosodni”, szellemileg is aktívnak lenni. 

A lány az anyja folytatása?

Szabó-Tóth Kinga művészetterapeuta képzésben is részesült. Ott különböző technikákkal, például agyaggal kellett ábrázolni az anyukákat, és őt egy nagy, csodás tölgyként formázta meg, rajta egy madárral, aki ő is lehet: