2017.06.18. 15:09
25 éves az Európai ügyek bizottsága
<em>Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elnökeként arról az évfordulóról szeretnék megemlékezni, amikor kezdeményezésemre huszonöt évvel ezelőtt, 1992.június 23-án a tisztelt Ház egyhangú támogatásával, Közép-Európában elsőként létrehozta az Európai ügyek bizottságát.</em> <strong>Dr. Hörcsik Richárd írása.</strong>
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elnökeként arról az évfordulóról szeretnék megemlékezni, amikor kezdeményezésemre huszonöt évvel ezelőtt, 1992.június 23-án a tisztelt Ház egyhangú támogatásával, Közép-Európában elsőként létrehozta az Európai ügyek bizottságát. Dr. Hörcsik Richárd írása.
Az elmúlt negyedszázadban különböző elnevezéssel működő testület hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Napjainkban pedig a kormánnyal együttműködve veszünk részt a Magyarországot megillető jogosítványok gyakorlásában.
A testület hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja." - Dr. Hörcsik Richárd
A 15 tagú különbizottság 1992 szeptemberében kezdte meg működését. Munkánk első korszaka a jó értelemben vett útkeresés időszaka volt. Aztán tevékenységünk a ’94–98 közötti országgyűlési ciklusban teljesedett ki, s immár állandó bizottságként a hangsúly a tagságra történő felkészülésre helyeződött. Az egyik fontos lépés az Európai Parlamenttel közös testület, a társulási parlamenti bizottság ’94-ben történt megalakítása volt.
Első társelnöke Habsburg Ottó volt. Ez az intézmény jó szolgálatot tett az ország integrációjának az előmozdításában.
Aztán a ’98 márciusában megkezdődött csatlakozási tárgyalások egy új feladatot jelentettek számunkra. Ekkorra hangsúly a tárgyalások parlamenti ellenőrzésére helyeződött át. Említésre méltó az is, hogy tagjaink közül többen tevékenyen vettek részt Brüsszelben, az alkotmányos szerződést létrehozó európai konvent munkájában.
Itthon pedig az a roadshow, amit az akkori kormány mulasztása miatt, 2002 őszén bizottságunk szervezett meg, mintegy előkészítve a majdani sikeres uniós népszavazást.
Bizottságunk történetének érett korszaka az uniós tagságunkkal kezdődött, amikor kidolgoztuk az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését szabályozó 2004. évi LIII. törvényt, amely tíz évig egyfajta „bibliaként” szabályozta tevékenységünket. Ennek alapján bizottságunk kivételes jogkört kapott, mert a plenáris ülés helyett folytatja le az egyeztetési eljárást, amely a kormány ellenőrzését jelenti a Tanácsban képviselt tárgyalási álláspontról.
Bizottságunk életében történelmi jelentőséggel bírt az első magyar EU-elnökség parlamenti dimenziója. 2011-ben a Kormánnyal együtt mi is átestünk a tűzkeresztségen! Hiszen fél éven át mi szerveztük a tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságok találkozóit (COSAC), ezzel mi is hozzájárultunk Hazánk sikeres EU-s elnökségéhez! Bizonyítván, hogy már nemcsak értjük az unió működését, hanem képesek vagyunk annak vezetésére is!
A 2011-es elnökségünk óta eltelt hat esztendő alatt pedig egy új arca mutatkozott meg Bizottságunknak: a nemzeti érdekek határozott védelme és képviselete. Ugyanis a lisszaboni szerződés a nemzeti parlamenteknek egy olyan új eszközt adott, amely lehetővé teszi a tagállami hatáskörök s a nemzeti érdekek védelmét.
Most látszik csak igazán, hogy a „jognak milyen fontos fegyverét” adta kezünkbe a lisszaboni szerződés, amikor az Európai Egyesült Államok víziójára emlékeztetve, az Európai Bizottság lopakodó, saját hatáskörbővítésével hozzákezdett a tagállami hatáskörök lebontásához.
Ez ellen fel kell lépni! Ahogyan a kormány teszi az Európai Tanácsban, nekünk pedig a magyar Országgyűlésben az úgynevezett szubszidiaritásvizsgálat lefolytatásával kell szót emelnünk Brüsszel központosító politikája ellen!
Nem véletlen, hogy az általam vezetett bizottság jelentései alapján az Országgyűlés az elmúlt pár évben hat brüsszeli jogalkotási tervezettel szemben emelt kifogást, azaz mutatott sárga lapot, hogy megvédjük a magyar emberek érdekeit: például a kötelező betelepítés, a Nyugat-Európában dolgozó magyar munkavállalók érdekei vagy éppen a rezsicsökkentés folytatása ügyében.
A bizottság alapító elnökeként szeretném megköszönni valamennyi korábbi bizottsági elnöknek és tagnak, hogy az elmúlt két és fél évtizedben hozzájárultak bizottságunk sikeres működéséhez.
Szerzőnk Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője
(Fidesz), az Európai ügyek bizottsága elnöke
