Pont

Nem túl kegyes a felvételi rendszer az egyetemre készülőkhöz. Több mint egy hónapot kellett kétségek között a várakozniuk a fiataloknak, hogy lesz-e annyi pontjuk, amennyi kell, vagy sem. Vannak persze olyanok, akik már az írásbeli érettségi után tudták, hogy bejutottak. Ők a versenyre járók, az emelt szintű tesztet 100 százalékra megírók. Hegyi Erika jegyzete.

Voltak olyanok is, akik a szóbeli után lettek biztosak némi számolgatás után, hogy valószínűleg meglesz. Aztán ott vannak azok, akik a tavalyi ponthatáron teljesítettek. Talán nekik volt a leghosszabb ez az egy hónap, hiszen az ő sorsuk néhány ponton múlhat. De akadnak olyanok is, akik nem pánikolnak pontok miatt. Úgy gondolják, ha ez nem jött össze, majd adódik valami más.

A világ nagy, a lehetőségek tárháza pedig bőséges. Belekóstolhatnak akár a munka világába, itthon vagy külföldön. Lehetnek önkéntesek, tanulhatnak szakmát, nyelveket, és lesz még egy évük, hogy alaposan átgondolják, mihez kezdjenek az életükkel.

Ahány gyerek, annyiféle sors. Lesz, akinek könnyen megy majd minden, már most látja a célokat. Lesz, aki előtt az egyetemi évek után is csak homályos jövőkép lengedez. Nem vagyunk egyformák, nem egyformák a pontjaink sem.

- Hegyi Erika -

[related-post post_id="3563769"]

[related-post post_id="3563924"]