Időutazás

És minden egyes nap huszonnégy évet utazom vissza az időben.

Eddig nem éreztem késztetést arra, hogy kioktatólag azt mondjam a nálam fiatalabbaknak, bezzeg az én időmben, de most mondom, csak pozitív értelemben.

Amikor örömtől csillogó szemmel, megkönnyebbülve mesélik, hogy sikerült, és belemegyünk a részletekbe. Milyen kérdések voltak és mennyire nehezek avagy könnyűek?

Bizony visszaemlékszem az egykori érettségi feladataimra, és kibeszéljük azokat is. Önfeledtek vagyunk, reménykedők és fiatalok. Igen, én is, mert az emberi érzések évtizedeken keresztül sem változnak.

Hiába állunk egymástól legalább másfél méterre, gumikesztyűben és maszkban. Sok minden szóba kerül, csak az a bizonyos korona nem.

Hacsak nem a klasszikus, jól megszokott, történelmi összefüggésben.

(A borítóképen a cikk írója)