A levendula gondozása

A közönséges levendula, vagy más néven keskenylevelű levendula közepesen magas, évelő, örökzöld növény.

A levendula története

Felfedezését az ókori rómaiaknak köszönhetjük, akik a növény lila virágát elsősorban illatosításra, valamint szépségápolási célokra alkalmazták. Később Európa egyes területein felismerték, hogy a levendula gyógyászati célokra is kiváló, így elkezdték gyógynövényként termeszteni.

A levendula gyógyhatása

Jótékony gyógyhatásait a végtelenségig lehetne sorolni, de ezek közül kiemelkedő az aromaterápiában is alkalmazott nyugtató, idegerősítő, hangulatjavító hatása. Segíti az elalvást, valamint csökkenti a fejfájást. Akárcsak a fertőzések, levendulával inhalálva a légutak betegségei is leküzdhetők. Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása is jelentős, így alkalmazható a pattanások ellen. Megoldást jelent a korpás fejbőrre és zsíros hajra.

A levendula felhasználása

Napjainkban már számos felhasználási módja ismert. Készíthetünk belőle ízletes teát, üdítőt, vagy akár már olajat is. Utóbbi alkalmazható rovarcsípés esetén vagy párologtatásra, illetve ülőfürdőbe cseppentve is kiváló. Provence vidékén a gasztronómiában is találkozhatunk a levendulával, mégpedig fűszernövényként, hazánkban pedig nevezetes a levendulás olívaolaj és levendulás ecet.

A levendula gondozása

A levendula gondozása igen egyszerű. Elsősorban a napos, szélvédett helyeket kedveli, bármilyen talajba ültetve jól érzi magát. Távol tartja a hangyákat és levéltetveket, így érdemes olyan növény mellé ültetni, amely érzékeny a tetvek károsítására. Nagy helyigénye van, 50-100 cm-esre is megnőhet. Főként júliusban virágzik. Ősszel érdemes visszametszeni az ágakat, nagyjából kétharmadára, a fás részeket érintetlenül hagyva.

A levendula szaporítása

Tavasszal és késő ősszel tőosztással, nyáron dugványozással, de akár magvetéssel is szaporítható. A dugványozáshoz friss hajtásokra, cserepekre, ültetőközegre és gyökereztető hormonokra van szükség. A dugványok ültetéséhez ideális lehet a homok és komposzt, perlit és komposzt, vagy virágföld és apró kavicsok keveréke.

Első lépésben vágjunk le 15 cm-es friss hajtásokat, és távolítsuk el az alsó levélpárokat. Egy éles késsel a levélcsomó alatt vágjuk el a szárat, majd mártsuk a dugványt a gyökereztető hormonba. A cserepeket töltsük fel földkeverékekkel, és dugjuk bele a dugványokat.

Locsolást követően helyezzük árnyékos helyre, és takarjuk le fóliával. Néhány hét elteltével megfigyelhetőek lesznek már a gyökerek. A fiatal növénykéket ezután már csak szét kell ültetni külön-külön egyesével, és igényeinek megfelelően nevelgetni tovább a kiültetésig.

(PR cikk)