2016.05.05. 11:33
Egervári szívesen látná DVTK-mezben Vanczákot
Miskolc - A 79-szeres magyar válogatott védő sorsa június végén dőlhet el.
Miskolc - A 79-szeres magyar válogatott védő sorsa június végén dőlhet el.
Már csak nyolc hét van hátra a svájci Sionban légióskodó Vanczák Vilmos szerződéséből, ugyanis az alpesi klubhoz 2007-ben érkezett labdarúgó június 30-cal elköszön helvét kenyéradójától. A svájci bajnokságban még öt forduló vár lebonyolításra a 2015/2016-os szezonból, így bizonyára számolja a napokat… – vetettük fel Vanczák Vilmosnak.
– Igen, már több csapattal szemben is letudtuk, letudtam az utolsó mérkőzést – fogalmazott a bekk. – Az ellenfelek közül nem egy játékossal megtörtént a végső kézfogás, némelyikük sok sikert kívánt nekem a későbbiekre. A hátralévő fordulókra a cél az, hogy megőrizzük a negyedik, még Európa Liga-indulást jelentő pozíciót, illetve ha lehet, lépjünk előre a harmadik helyre. Azt, hogy én ezeken a meccseken mennyi lehetőséget fogok kapni az edzőnktől, nem tudom, de bízom benne, hogy pályára léphetek. Különösen várom az utolsó hazai, május 22-i, Zürich elleni találkozónkat, a sajtófőnökünk tájékoztatása szerint készült rólam egy összeállítás, amit le fognak vetíteni a stadionba kilátogató szurkolóknak, talán a végén meg is kapom ezt a felvételt.
Már túltette magát
Június 30-ig szól a kontraktusa, ezek szerint addig nem is jön haza Magyarországra? – kérdeztük a hátvédtől.
– Ezen dátum előtt bizonyosan nem hagyom el Siont – árulta el Vanczák Vilmos az Észak-Magyarországnak. – Most annak van a legnagyobb esélye, hogy addig itt edzek, bár még ez nem került szóba köztem és a klubvezetés között. Családi oka is van mindennek, ugyanis a kislányom június 25-ig iskolába jár, ekkor fejeződik be a tanév.
Tehát minden jel arra utal, hogy a Bernd Storck szövetségi kapitány Európa-bajnoki keretéből kimaradó (kihagyott) védő otthon, a televízión keresztül fogja követni a kontinensbajnoki eseményeket.
– Igen, ez így lesz – erősítette meg Vanczák Vilmos. – Az nem fordult meg a fejemben, hogy beüljek ismerősökkel a kocsiba és elmenjek akár a válogatott lyoni meccsére, ami elvileg lehetséges lenne, mert csupán két és fél órára van tőlünk a francia város. Meg hát jegyem sincs, senki sem ajánlott részemre belépőt… Én játszani szerettem volna, de ez nem jön össze… Akkor, abban a pillanatban nehéz volt a kapitány döntését elfogadni, nem esett jól, de mostanra már túltettem magam rajta. Eddig a pillanatig 79 válogatott meccsen van, lehet, egyszer, az Eb után, egy barátságos mérkőzésen megkapom még az esélyt arra, hogy meglegyen a nyolcvanadik is.
Benczéssel nem
Vanczák Vilmos további pályafutásáról már több helyen lehetett olvasni azt, hogy itthonról jó pár klub, így a DVTK is kereste, keresi.
– Két-három évet még mindenképpen szeretnék profi szinten futballozni – szögezte le a háromszoros svájci kupagyőztes. – Talán még összejöhet egy külföldi lehetőség is, gondolok itt az Egyesült Államokra, Katarra vagy Dubaira, hogy miként alakul, ez június végéig eldőlhet vagy akár utána, hiszen szabadon igazolható játékos leszek. Magyarországi klubok képviselőivel lezajlottak tapogatózó beszélgetések, voltak különböző kérdések, de konkrét ajánlatot időre, anyagi háttérre, pillanatnyilag senki sem tett.
Az nem titok, hogy a Diósgyőr korábbi sportigazgatója, Árki Gábor is megkereste „hazatérés” ügyben Vanczák Vilmost.
– Tény, beszélgettünk Gáborral, csakhogy ő időközben elköszönt a DVTK-tól, utódjával, Benczés Miklóssal pedig eddig nem történt kapcsolatfelvétel – mondta a miskolci születésű labdarúgó . – Az év elején Sanyi bácsival, Egervári Sándorral váltottam pár szót, ő örülne, ha együtt tudnánk dolgozni, hiszen a válogatottból ismeri a képességeimet. Nyitott vagyok a megkeresésre, bármilyen egyeztetésre, ez nagyrészt a klubon múlik.
Névjegy: Vanczák Vilmos
