"Ráhúzható" a kesznyéteni-ügyre, avagy így döntött a bíróság hasonló esetben

Álljon itt - dr. Gaskó Bertalan a megyei rendőrkapitányság kommunikációs vezetőjének "gyűjtésében" – a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntése, amelyen keresztül elvi éllel kimondta:

Áram alá helyezett...

"I. A több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét eshetőleges szándékkal valósítja meg, aki az áram alá helyezett vezetékhálózatot a kertjébe telepíti azért, hogy gyümölcsösét a tolvajoktól megvédje, és ezáltal egy ember áramütés folytán bekövetkező halálát okozza (1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés f) pont, 16. §)
II. Nem állapítható meg jogos védelmi helyzet, ha a jogtalan támadás vagy annak közvetlen veszélye hiányzik, és a szóba jöhető jelentéktelen, vagyon elleni támadás elhárítása nemcsak a jogtalan támadókat, de ártatlan személyeket is érint (1978. évi IV. törvény 29. §).
III. A tulajdon megvédésének motívuma, valamint az a tény, hogy a sértett a vádlott bekerített gyümölcsösébe lopási szándékkal, jogtalanul behatolt, olyan nyomatékos enyhítő körülmények, amelyek a büntetés kiszabása során megalapozhatják az enyhítő rendelkezés alkalmazását. (1978. évi IV. törvény 87. § (3) bekezdés, 166. § (2) bekezdés f) pont)."

Ha mások életét...

A fentieket lehet vitatni, lehet jogszabályváltoztatást kérni-sürgetni, de tény: meglehetősen ráillenek a kesznyéteni esetre, annak törvényi megítélésére az idézetben foglaltak.
És még egy idézet, ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatot orientáló eseti döntésének indoklásából:
"A támadásnak, illetőleg a támadás közvetlen veszélyének objektív fennállása hiányában a jogos védelmi helyzet nem áll fenn. A magánlakás zavartalan használatához fűződő érdek védelmében a bűnelkövetés megelőzését, illetőleg annak megnehezítését szolgáló megoldások és műszaki berendezések alkalmazása – az arányosság követelményére tekintettel – csak abban az esetben biztosítja a jogos védelem körébe eső büntetlenséget, ha azok mások életét, testi épségét vagy egészségét nem veszélyeztetik."