Amit a hazai és a külföldi drónozásról tudni lehet

Nem játék, hanem gazdagodó iparág

Régen nem sci-fibe illő vízió, hogy a jövőben drónokkal hozzák a postai csomagokat, az éttermi rendeléseket, valamint pilóta nélküli, távvezérelt repülő szerkezetek vívják meg a háborúk fontos csatáit.

A drónvilág persze nem korlátozódik a levegőre. A földön, föld alatt, tengeren, tenger alatt is öszvér eszközök, részben előre beprogramozott, másfelől mesterségesintelligencia-egységekkel önállóan döntést hozó, részben emberek által irányított gépezetek határozzák meg a jövőt.

A levegőben mozgó polgári és katonai drónokat gyártó-fejlesztő iparág a világ egyik legdinamikusabban bővülő, a kezdő (upstart) kisvállalatoknak nagy lehetőségeket kínáló területe – írja elemző cikkében a Figyelő.

Színre léptek az új üzleti modellek

A szektor becsült, évi mintegy 25 milliárd dolláros eladásai 2025-re a hatszorosukra, évi 150 milliárdosra nőhetnek. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA 2023-ra a mostani drónpiac megháromszorozódását jósolja.

A hivatal idén közzétett, a következő két évtizedet felmérő jelentése alapján „ahogy a drónok működtetése hatékonyabbá, biztonságosabbá válik, az energiaszolgáltató egységek, akkumulátorok élettartama, teljesítménye nő, új üzleti modellek fejlődnek ki, mint amilyen az áruszállítás, az egészségügyi szolgáltatások, a kutató- és a mentőakciók”.

Az FAA szerint a jövőben a polgári használatú robotrepülők piaci része nagyobb ütemben bővül, mint a katonaiaké. A amerikai multik is rámozdultak az e szerkezetek kínálta lehetőségekre.

Az Amazon, a Google, a Walmart, a 7-Eleven már kísérletezik a szállító drónokkal. Ahogy a The Verge hírül adta,

az egyik baltimore-i kórház 2019 áprilisában drónnal szállíttatta egyik betegének az átültetendő szervet.

Próbálják törvényileg szabályozni

Elterjedésükkel párhuzamosan bővül és finomodik a drónok használatának a törvényi szabályozottsága. A múlt század nyolcvanas éveinek az elején, azt követően, hogy tömegesen megjelentek az első, merevszárnyú, távirányítós kis modellek, a szabályozás erősebbé vált.

Felmérték, hogy a mindössze fél kilogrammnyi teher levegőbe emelésére alkalmas, irányítható repülő szerkezetek milyen veszélyt jelenthetnek rossz szándékú vagy fanatikus emberek kezébe kerülve.

Később, amikor a merevszárnyú modellek piacra dobásának a második nagy hulláma, majd a quadrocopterek korszaka kezdődött, a gyártók nyomására lazítottak a korlátozásokon. Noha

drónokkal végrehajtott nagyobb terrortámadást nem jegyeztek fel,

a repülő szerkezetek tökéletesebbé válásával a hatóságok úgy látják: szigorításra, az ember által közvetve irányított robotrepülőgépek fokozott ellenőrzésére van szükség.

Az FAA 2015-től már kötelező regisztrációt írt elő a polgári célú (modellező), 250 gramm és 25 kilogramm tömeghatár közti drónok – a hatóság átfogó szóhasználatával unmanned aircraft systemsnek (UAS) nevezett géprendszerek – működtetőinek.

A szervezet meghatározása szerint az UAS mint fogalom felöleli a gépeken kívül a távközlési csatornákat (amelyeken keresztül irányítják az eszközöket és/vagy jeleket kapnak az azokon elhelyezett kameráktól, szenzoroktól), a kamerákat, a szenzorokat, az erőforrásokat és a szoftvereket is. Mindazokat az elemeket, amelyek az amerikai Nemzeti Légtérrendszerben (National Airspace System) biztonságosan működtetik a drónokat.

A kereskedelmi célú robotrepülőgépek számát az FAA-tanulmány alapján az USA-ban jelenleg mintegy 350 ezerre teszik. Többségük a könnyű gépek csoportjába (tömeg: 0,25–2,5 kilogramm) tartozik. Ami az árat illeti, a profi polgári UAS-ek alsó kategóriája 10 ezer, az átlagár 25 ezer dollár.

A piacon Kína dominál

Nem meglepő, hogy a világ polgári drónpiacát ez idő szerint a kínaiak határozzák meg. Egyes szegmensekben, például az olcsó tömegcikkeknek számító quadrocopterek területén a távol-keleti óriás alacsony áraival szinte verhetetlen, ám a minőségi robotrepülőgépek kategóriájában másokkal is meg kell küzdenie. Persze az is lehet, hogy katonai-biztonsági megfontolások miatt Peking nem akarja kiteríteni az összes kártyáját.

A drónpiac meghatározója a globe-newswire.com-ban megjelent tanulmány szerint az SZ DJI Technology Co. Ltd. (Kína), amely a modellek nem kereskedelmi és kereskedelmi szegmensének mintegy a 70 százalékát ellenőrzi. Az általa kidolgozott dróntechnikákat alkalmazták olyan ismert e-média-alkotások elkészítésében, mint a Trónok harca vagy az American Ninja Warrior.

Ezelőtt négy évvel a washingtoni Fehér Ház déli gyepszőnyegére lezuhant egy a kínai cég által gyártott Phantom–3-as típusú UAS, nagy felfordulást keltve. A társaság ebből okulva produktumaiba beépített egy szoftvermódosítást, amely lehetetlenné teszi a gépek washingtoni légtérben való használatát.

Franciák, amerikaiak, kínaiak

A francia Parrot SA is nagy játékos ezen a piacon, akárcsak a Yuneec International (Kína) vagy az amerikai Kespry Inc., amely elsőként épített mesterséges intelligenciával (AI) irányított drónokat. A Boeing katonai részlegéhez tartozó Insitu Inc. egyaránt dolgozik a katonai és a polgári piacra. Technológiája, gépei, szoftverei jelentős szerepet játszottak a múlt év végén Észak-Kaliforniában pusztító erdőtüzek feltérképezésében, a tűzfészkek pontos koordinátáinak a megadásában.

Minapi hír, hogy a líbiai Miszráta repülőterén egy frissen landolt ukrán Il–76TD teherszállító gépet csapásmérő drónok támadtak meg, irányított rakétákkal. A repülő rakománya kapcsán megoszlanak az információk. A Nyugat által elismert líbiai kormány szerint humanitárius segélyt szállítottak, a Halifa Haftár marsall vezette, a kormánnyal szemben álló erők viszont fegyverszállítmányról beszélnek. Az Ankarából felszállt gép teljesen kiégett.

A támadást a Haftár által vezetett erők hajtották végre. Ukrán hírportálok orosz gyártmányú, talán orosz földi kezelőszemélyzet irányította csapásmérő drónokra gyanakodnak. Megjegyzik, hogy kevéssel az akció után orosz híroldalakon már megjelentek az első videófelvételek, amelyeket a két támadó robotrepülőgép egyikének a fedélzeti kamerája készített az éjszakai attakról.

Moszkvában augusztus elején bejelentették egy húsztonnás, a JAS–39-es Gripennél háromszor nagyobb tömegű drón, az Sz–70 Ohotnyik próbarepülését. Az eseményről az orosz védelmi minisztérium videót tett közzé. A Szuhoj-irodában tervezett, a novoszibirszki repülőgépgyárban készült UCAS jelenleg a világ talán legnagyobb ilyen légi eszköze.

Csapásmérésre és stratégiai felderítésre egyaránt alkalmas. Lopakodó (műszeresen kevésbé észlelhető), deltaszárnyú gépről van szó, amely moszkvai források szerint az ötödik generációs, szintén a Szuhoj által tervezett lopakodótechnológiás Szu–57-es vadászbombázókkal alkot majd egy rendszert.

Katonai felhasználás

A Magyar Honvédségnek ez idő szerint STUAS-ai vannak. Ez jellemző a legtöbb kelet-közép-európai NATO-tagállamra, kivéve a lengyeleket, amelyek saját gyártmányokból is (Gryf) csapásmérő drónflottát építenek. MALE-, HALE-, UCAS-flottát elsősorban a nagy hadseregek (USA, Oroszország, Kína) tartanak fenn, valamint Izrael. (A különböző dróntípusokról lásd külön írásunkat.)

Ismereteink szerint jelenleg az Egyesült Államoknak van a legnagyobb számú katonai drónja. Talán egyszerűbb Washingtonnak, hogy a csapásmérő robotrepülők felett – minthogy az idegen államok területén végrehajtott dróntámadásoknak igen kényes nemzetközi jogi háttere, következményei vannak – elsősorban a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA rendelkezik, és nem a védelmi tárca. A kulisszák mögött komoly lobbizás folyik a hírszerzők és a Pentagon között, hogy a végső szót ki mondja ki a drónok harci bevetését illetően.

Tény, hogy a csapásmérő robotgépek alkalmazása csökkentette a légitámadásokkal járó polgári áldozatok számát. Ennek oka egyrészt a bevetett fegyverek kisebb mérete, másrészt a csapásmérés nagyobb pontossága. Ugyanakkor a légitámadások még mindig tetemes számú polgári áldozattal járnak.

Az USA több évtizede alkalmazza a fegyveres drónokkal való csapásmérést a világ több országában, például a Balkánon, Afganisztánban, Irakban, Szíriában. Moszkva e tekintetben legalább egy évtizednyit le van maradva. Orosz dróncsapásmérésekről a 2010-es évtized közepétől érkeztek hírek. Az orosz hadsereg e képessége jelentős mértékben elmarad az Egyesült Államokétól. Kína dróncsapásmérő erejéről keveset tudni. Éles harci bevetésükről nem hallottunk.

Míg a polgári drónpiacot Peking dominálja, addig a katonai eladásokat, gyártást Washington nagy fölénye jellemzi. A piac a következő években átlagosan évi nyolc százalékkal bővül. Nagy tempóban fejlődik a drónpilótaszegmens is. Az USA-ban az álláshirdetésekben gyakori a drónpilóta-keresés és/vagy -képzés. Míg Magyarországon jelenleg 300-500 drónpilóta működhet, addig Amerikában több százezren keresik a kenyerüket ebben a pozícióban, és az álláshirdetők a képzés után átjárást, biztos állást ígérnek valamelyik szövetségi állam nemzeti gárdájában, ahonnan „feljebb lehet bukni” egy magasan fizetett CIA-s drónpilóta székébe. Igaz, ebben az esetben akár embereket is kell ölni a világ másik felén.

Ilyen dróntípusok vannak

Nem katonai drónok

merevszárnyúak

helyből felszállók (helikopter típusúak)

Ezeken belül

– forgószárnyúak (minihelikopterek)

– nano (mikro)-drónok

– hibridek (forgó- és merevszárnyú gépek egyben)

Katonai célú drónok

– kis taktikai UAS-ek (STUAS) – ezek néhány kilométeres hatósugarú, kézből indítható, ejtőernyővel leereszkedő gépek, vagy többrotoros kisebb helikopterek

– közepes magasságban repülő, sokáig a levegőben tartózkodó rendszerek (MALE UAS) – ezek nagy, kifutópályán fel- és leszálló, akár az egy tonnát is elérő tömegű gépek, sok szenzorrendszerrel, akár több ezer kilométeres hatósugárral, 24-48 órás levegőben tartózkodással

– nagy magasságban repülő, sokáig (akár két napig) a levegőben maradó rendszerek (HALE UAS) – igen nagy méretű, többtonnás gépek sok ezer kilométeres hatósugárral (különlegesség az Airbus Defence által kifejlesztett, elektromotor [amelyet akkumulátor és/vagy napelem üzemeltet] által meghajtott, 140 kilogrammos Zephyr felderítőgép, amely csaknem egy hónapot tölthet egyfolytában a levegőben, húsz km feletti magasságban)

– csapásmérő drónok (UCAS) – általában 50-100 kilogrammosnál nagyobb hasznos terhet elbíró gépek, amelyek némelyike irányítható rakétákkal, okosbombákkal felszerelve hosszú órákig cirkál a célterület felett, várva a bevetési parancsot; kezelőik sok ezer kilométerről, például valamelyik amerikai légibázisról vagy CIA-állomásról irányítják őket.

Magyar drónozás

Magyarországon mintegy tucatnyi, zömében upstart kisvállalkozás foglalkozik drónok tervezésével, építésével. Becslés szerint tavaly mintegy ötmilliárd forintnyi (hozzávetőleg 17 millió dollárnyi) értéket teremtettek. A „nagyok” által még el nem foglalt piaci réseket célozzák meg.

Mint Mészáros Attila, a KU-ME Invest Kft. tulajdonos-igazgatója a Figyelőnek elmondta, befejezték egy katonai és polgári célokra egyaránt alkalmas deltaszárnyúdrón-család kifejlesztését. Szénszálas kompozitanyagokból épülnek, amelyek csökkentik a radarok által való érzékelhetőségüket. Nemrég tartották a 2-7 méteres szárnyfesztávú család középső tagjának, a négyméteres szárnyfesztávú MP-H-nak a repülési próbáit, s hamarosan megépül a hétméteres fesztávú gép prototípusa is.

Katonai felderítésen, határvédelmen kívül az erdészetben, az egészségügyben, a régészet területén, a katasztrófavédelemben, a mezőgazdaságban, nagyobb vízfelületek (tengerszakaszok) megfigyelésében kaphat szerepet. A gépcsalád iránt a Magyar Honvédségen kívül több állam, köztük egy jelentős délkelet-ázsiai ország is érdeklődik.

Borítókép és illusztráció: Shutterstock