Új elmélet: ezért nem találkoztak még az emberek idegen lényekkel

Fermi-paradoxonként ismert az ellentmondás, hogy az Univerzum életkorából, hatalmas számú csillagából, a Föld-szerű bolygók létezéséből az következik, hogy a földön kívüli életnek az univerzum számos pontján elterjedtnek kell lennie. De akkor mégis, hogyan nem kerültünk eddig kapcsolatba idegenekkel vagy földönkívüli civilizációkkal?

Az univerzumban tehát statisztikailag nagyon nagy esély van arra, hogy az embereken kívül más intelligens életformák is létezzenek, de mégsincs igazi bizonyíték emberek és földönkívüliek közötti érintkezésekre, vagy arra, hogy létezik a Földön kívül intelligens civilizáció. A kérdés tudományos megválaszolására számos elmélet született, mint „mert a Naprendszer nem vonzó a földönkívüli életformák számára”, vagy „mert a civilizációk túlélési stratégiaként más civilizációkat pusztítanak el”.

Az ellentmondás megfejtésére Michael Garrett professzor, a Manchesteri Egyetem asztrofizikusa egészen új elméletet javasol az Acta Astronautica című, lektorált tudományos folyóiratnak benyújtott cikkében. Szerinte „minden fejlett civilizációt elpusztíthat a mesterséges intelligencia, az emberek és a földönkívüli civilizációk ezért nem léphetnek kapcsolatba. A mesterséges intelligencia egy Nagy Szűrő (Great Filter), amely korai szakaszában megsemmisítheti a fejlett technikai civilizációkat az univerzumban –  állítja Garret a ScienceDirecten.

A Nagy Szűrő olyan esemény vagy helyzet leírására használt kifejezés, amely képes megakadályozni, egy intelligens civilizáció elérje a szintet, hogy több bolygóra vagy csillagrendszerre eljusson, vagy ha mégis eljutna, elpusztítja azt. Ilyen Nagy Szűrő lehet például a bolygószintű éghajlatváltozás, nukleáris háború, aszteroida-ütközések, szupernóva-robbanások, pusztító járványok, s Garrett úgy véli, hogy az MI túl gyors fejlődése is az lehet.

Azt fejtegeti, amennyiben egy intelligens civilizáció csak egyetlen bolygón él, akkor megnő a civilizáció stagnálásának és kihalásának kockázata, ha az a bolygó valami miatt katasztrofális helyzetbe kerül. Garrett szerint ugyanis a mesterséges intelligencia előbb bukkan fel és veszi át az irányítást, mielőtt a biológiai civilizáció több bolygón is stabilan elterjedne.

– mondja az asztrofizikus.

A mesterséges intelligenciát (MI) már számos területen használják, beleértve a chatbotokat, az önvezető autókat, a hatalmas mennyiségű adat elemzését és az online csalások felderítését. Noha ezek a technológiák számos előnnyel járnak, sokan arra is rámutatnak, fennáll a veszély, hogy sok munkahelyet felszámolnak és indokolt az aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan meghaladhatja az emberi intelligenciát, és ellenőrizhetetlenné válhat.

Stephen Hawking, a híres brit elméleti fizikus még 2017-ben arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia véget vethet az emberiségnek, ha önálló fejlődésnek indul. „Attól tartok, hogy a mesterséges intelligencia teljesen leválthatja az embereket” – mondta Hawking a Wired magazinnak 2017-ben. „(…) ha olyan mesterséges intelligenciát terveznek, amely önmagát javítja és replikálja. Az egy új életforma lesz, amely felülmúlja az emberit”. És amint a mesterséges intelligencia felülmúlja az embereket, Hawking szerint ASI-vé (ASI, azaz Artificial Super Intelligence, mesterséges szuperintelligencia) válik.

Garrett szerint nem tudunk majd lépést tartani az ASI-val. Az ASI megzavarhatja például a mezőgazdasági termelést és forgalmazást, az atomerőművek működését veszélyeztetheti, háborúkat indíthat el.

Nagyon nehéz a mesterséges intelligencia körüli problémákról érvelni, mivel a mesterséges intelligencia az orvosi diagnosztikától a biztonságosabb közlekedési rendszerek építéséig számtalan területen rendkívül előnyös megoldásokat kínál.

A professzor azt mondja, egyik módja annak, hogy megakadályozzuk a civilizáció MI általi elpusztítását, ha nem csak a Földön maradunk, hanem átköltözünk más bolygókra és más csillagrendszerekbe is. Így, még ha egy bolygó elpusztul is, a többi bolygón élő kolóniák életben maradhatnak.

„A több bolygón élő fajok képesek lehetnek diverzifikálni túlélési stratégiáikat a különböző bolygókon szerzett, független tapasztalatok alapján, és elkerülhetik az akadályokat, amelyekkel az egyetlen bolygóhoz kötött civilizációk szembesülnek” – állítja.

Ezenkívül, ha több bolygóra terjeszkedik az emberiség, lehetségessé válhat bizonyos égitestek „kísérleti környezeteként működtetése a fejlett mesterséges intelligencia számára”. A mesterséges intelligencia fejlődését olyan helyeken is meg kell figyelni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az emberi civilizációhoz: például elszigetelt aszteroidákon és törpebolygókon. Így a kihalás kockázata nélkül kutathatnánk az MI-ben rejlő lehetőségeket.

Nagy probléma, hogy ma óriási szakadék tátong a mesterséges intelligencia fejlődése és az űrkutatás között. A mesterséges intelligencia hihetetlenül gyorsan fejlődik, mivel rendelkezünk elegendő számítási kapacitással és adattal, de az űrkutatás még mindig számos kihívással néz szembe.

Garrett úgy véli, hogy az emberiségnek a mesterséges intelligencia fenyegetését elkerülendő, szorgalmasabban kell dolgozniuk az űrkutatáson. Ezen kívül a világ országainak együtt kell dolgozniuk egy olyan etikai szabályozási keret létrehozásán a mesterséges intelligencia számára, amely számunkra biztonságos keretek között tartja azt.