2017.05.02. 21:03
Húszezren dolgoznak a Wikipédia riválisának létrehozásában
Peking - Több mint húszezer tudóst vontak be Kínában abba a nagyszabású programba, amelynek célja a nemzeti enciklopédia digitalizálása, az internetes lexikon 2018-ban megjelenik meg és a Wikipédia riválisának szánják a kelet-ázsiai országban.
Peking - Több mint húszezer tudóst vontak be Kínában abba a nagyszabású programba, amelynek célja a nemzeti enciklopédia digitalizálása, az internetes lexikon 2018-ban megjelenik meg és a Wikipédia riválisának szánják a kelet-ázsiai országban.
A Kínai Enciklopédia harmadik kiadása jelenleg a legnagyobb kiadói program az ázsiai államban, az egyetemek, kutatóintézetek kutatóinak ezrei több mint 100 tudományág szócikkein dolgoznak. A nemzet első digitális enciklopédiájában több mint 300 ezer szócikk lesz, mindegyik körülbelül ezer szóban. Kétszer terjedelmesebb lesz az Encyclopedia Britannicánál, és nagyjából akkora méretű, mint a Wikipédia kínai nyelvű változata - adta hírül a South China Morning Post napilap.
"A Kínai Enciklopédia nem egy könyv, hanem a kultúra Nagy Fala" - mondta Jang Mu-zsi, a pojekt főszerkesztője, a kínai könyvkiadók szövetségének elnöke a Kínai Tudományos Akadémián áprilisban megrendezett találkozón.
Kínában a Wikipédiához való hozzáférés részben tiltott. A tudomány és a technológia területén a legtöbb szócikk olvasható, de a keresés érzékeny kulcsszavakkal, mint például a dalai láma, a szerverrel való kapcsolat bontását eredményezi. A nagy kínai internetcégek, köztük a Bajdu létrehozták saját enciklopédiájukat, ami jelentős forgalmat generál számukra.
A digitális enciklopédia projektjét még 2011-ben fogadta el a kínai államtanács, de csak a közelmúltban láttak hozzá a munkához.
A Kína Enciklopédia létrehozását az 1970-es évek végén javasolták olyan ismert tudósok, akiket bebörtönöztek vagy munkatáborba küldtek a kulturális forradalom idején, mivel a kiadványban látták az emberek tudással és modern gondolatokkal való felruházásnak és a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülésének útját. Több száz tudós, történész, író vett részt benne, a 74 kötetes első kiadás 1993-ban 15 évi munka után jelent meg.
Mivel az elkészítését a kínai kormány finanszírozta és felügyelte, a cenzorok kiszerkesztettek és eltorzítottak szócikkeket politikai okokból.
Huang An-nian Egyesült Államokban dolgozó történész, akit meghívtak a digitális enciklopédia szerkesztőségébe, közölte, hogy "a régi politikai renddel" fel kell hagyni. "Az eredeti rendszer túlságosan elavult. Az új enciklopédiát a 21. század fejlődési trendjeihez kell adaptálni, tiszteletben kell tartani a történelmet és a jövőbe kell nézni" - írta a pekingi szerkesztőségnek. "Úgy vélem, hogy a világgazdaság globalizálódását, a politikai demokráciát és a kulturális sokszínűséget kell hangsúlyozni" - tette hozzá.
Jang, a projekt főszerkesztője egy tavalyi levelében a Wikipédiát versenytársnak írta le, amelyre extra figyelmet kell fordítani. "Az olvasók mérvadónak, pontosnak tekintik, és "szabad enciklopédiaként hirdeti magát, amelyet mindenki szerkeszthet, ami igencsak igéző. De nekünk van a legnagyobb, a legmagasabb szintű szerzőgárdánk a világon..., és célunk nemcsak, hogy utolérjük (a Wikipédiát), hanem megelőzzük" - írta.
Kínában az internet felhasználók száma 2016-ban 731 millióra nőtt.
- MTI -