Misszió indul a világ egyik legnagyobb jéghegyének tanulmányozására

A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást.

Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg

– írja a BBC.com.

Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet is – bár mérete továbbra is hatalmas.

Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának.

A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.

A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van minden tengeri élet körülményire a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig.

A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet.

Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A68a vizsgálatával.

Megfigyelik a tengervíz hőmérsékletét és sósságát, mérik a klorofill koncentrációját és a visszaverődés mértékét, tehát alapvetően azt, mennyire tiszta a víz – közölte Povl Abrahamsen, a BAS oceanográfusa.

A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben. Ezek az organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a terület csúcsragadozói fogyasztanak el.

„A Déli-Georgia-sziget körül meglehetősen jól működik az ökoszisztéma. A magasabb hőmérsékletű és trópusi területeken jóval bonyolultabb a tápláléklánc. A Déli-Georgia-szigetnél a fitoplanktonok egyenesek a krillekbe kerülnek, melyek egyenesen a pikvinekbe, fókákba és bálnákba. Ez egy rövid lánc. Szóval ha változást látunk a fitoplanktonban, szinte elkerülhetetlen, hogy az megjelenjen feljebb is”

– mondta Geraint Tarling, a BAS ökológusa.

Borítókép: illusztráció