2021.02.25. 11:02
Az olvadó jég miatt az éhenhalás fenyegeti a jegesmedvéket és a narválokat
Az északi-sarkvidéki jégveszteség miatt jóval nagyobb energiára van szükségük az ott élő állatoknak, például a jegesmedvéknek és narváloknak a helyváltoztatáshoz és táplálékszerzéshez – állapították meg amerikai kutatók.
A handout photo provided by the European Geosciences Union on September 13, 2016 shows an undated photo of a polar bear testing the strength of thin sea ice in the Arctic. - Polar bears are among the animals most affected by changes in Arctic sea ice because they rely on this surface for essential activities such as hunting, traveling and breeding. A new study by University of Washington researchers, funded by NASA, finds a trend toward earlier sea ice melt in the spring and later ice growth in the autumn across all 19 polar bear populations, which can negatively impact the feeding and breeding capabilities of the bears. (Photo by Mario HOPPMANN / European Geosciences Union / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / MARIO HOPPMANN / EUROPEAN GEOSCIENCES UNION"- NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Forrás: EUROPEAN GEOSCIENCES UNION/AFP
Fotó: Mario Hoppmann
Anthony Pagano, az amerikai San Diego Zoo Global nonprofit szervezet és Terrie Williams, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének munkatársa a környezet változásainak hatását vizsgálta két ikonikus sarkvidéki állat, a jegesmedve (Ursus maritimus) és a narvál (Monodon monoceros) esetében. Tanulmányuk a Journal of Experimental Biology című tudományos lapnak a klímaváltozásról szóló különszámába készült.
Pagano és Williams felmérték a narválok és a jegesmedvék mozgásának energiaigényét és arra jutottak, hogy a nagymértékű jégveszteség miatt a lokomotoros (helyváltoztató) aktivitásra 3-4-szer nagyobb energiát kell fordítaniuk, mint normális kiterjedésű jégtakaró esetén. A megnövekedett energiafogyasztás és a fő élelemforráshoz való csökkent hozzáférés miatt gyakorlatilag az éhenhalás fenyegeti ezeket az állatokat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az északi-sarkvidéki régió emlősei számára megjósolhatatlanná válik a jövő. A melegedés hatására csökkenő jégmennyiség a szárazföldre űzi a jegesmedvéket, nem férnek hozzá a tengeri jéghez, így a táplálékuk fő forrásául szolgáló, kalóriában gazdag fókákhoz sem.
Emiatt alacsonyabb kalóriájú táplálékra kell szorítkozniuk.
„Egy jegesmedvének nagyjából 1,5 rénszarvast vagy 37 sarkvidéki szemlinget, vagy 74 sarki ludat, vagy 216 sarkilúdtojást, vagy 3 millió darab fekete varjúbogyót kellene elfogyasztania ahhoz, hogy ugyanakkora mennyiségű emészthető energiához jusson, mint amennyit egyetlen felnőtt gyűrűsfóka zsírjából kinyer” – fogalmaztak a kutatók.
A szárazföldön nagyon kevés olyan táplálék létezik számukra, amely kompenzálhatná a fókák hiányát.
Fotó: Shutterstock
A szakértők azt is vizsgálták, hogy a narválok, a „tengeri unikornisok” energiavesztesége milyen mértékben okozza ezen különleges cetek jég alá szorulását. Lassú tempójuk miatt ráadásul nyílt vízben gyakran esnek kardszárnyú delfinek áldozatául.
A kutatók tanulmányukban arra is figyelmeztetnek, hogy ezeknek a csúcsragadozóknak az eltűnése a sarkvidéki tengeri ökoszisztémák gyors változásához vezet.
