elmélet

2021.02.20. 09:07

Kiderült, miért érkezhettek később az északi féltekére a növényevő dinoszauruszok

A tudósok úgy vélik, azért nem találtak növényevő dinoszauruszcsaládra utaló, 215 millió évesnél régebbi nyomokat az északi féltekén, mert az akkor sivatagos volt.

Sculpture of sauropod Quebec Canada. Biosphoto / Michel Gunther

Forrás: Biosphoto/AFP

Fotó: Michel Gunther

Vélhetően a klímaváltozás miatt húsevő társaikhoz képest évmilliókkal később érkezhettek az északi féltekére a növényevő dinoszauruszok – állapította meg egy új kutatás.

Grönlandon talált dinoszauruszkövületek korának megállapítására alkalmazott új módszer alapján arra jutottak, hogy a növényevő szauropodomorfok mintegy 215 millió évvel ezelőtt éltek. A fosszíliákról korábban úgy vélték, 228 millió évesek. A tudósok eredményeikről a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban számoltak be. Ez megváltoztatja a dinoszauruszok vándorlásáról szóló eddigi elméleteket.

A legkorábbi dinoszauruszok a mai Dél-Amerika területén alakultak ki legalább 230 millió éve. Innen vándoroltak aztán északra és a világ többi részére. Az új kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy nem minden dinoszauruszfaj terjedt el azonos időszakban.

Eddig nem találtak növényevő dinoszauruszcsaládra utaló, 215 millió évesnél régebbi nyomokat az északi féltekén. Az egyik legjobb példa ebből a korból egy plateoszaurusz, egy kétlábon járó, hét méter magas növényevő, mely 4000 kilogrammot nyomott.

A húsevők legalább 220 millió éve már világszerte elterjedtek – mondta Randy Irmis, a Utahi Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.

A növényevők később érkeztek az északi féltekére. „Mi tartott nekik ilyen sokáig?” – tette fel a kérdést Dennis Kent, a Columbia Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Kent megvizsgálta a korra jellemző légkört és klímát. A triász földtörténeti korban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt, a szén-dioxid szintje 10-szer magasabb volt, mint most. Jóval melegebb világ volt ez, a sarkokon nem volt jégtakaró, az Egyenlítőtől délre és északra kiterjedt sivataggal.

Ezekben a régiókban olyan nagy volt a szárazság, hogy nem volt elég növény ahhoz, hogy a szaurupodomorfok túléljék az utazást, de elég rovar volt, hogy a húsevők életben maradjanak – mondta Kent.

Mintegy 215 millió évvel ezelőtt azonban a szén-dioxid-szint a felére csökkent, aminek hatására több növény élt meg a sivatagi területeken, így a szauropodomorfok is túlélték a vándorlást.

Kent szerint a szén-dioxid szintjének változása a vulkánok és más természeti erőknek volt köszönhető.

A szakértő a talajban a Föld mágneses erejének változására utaló jeleket vizsgálta, ez alapján állapította meg a grönlandi fosszíliák pontos korát. Így mutatkozott meg a migrációs időkülönbség.

Az elmélet illik számos mai állatra is, melyek bizonyos klímajellemzők miatt nem tudnak vándorolni – mondta Hans-Otto Portner, a németországi Alfred Wegener Intézet klímakutatója.

Bár az elmélet logikus, van egy hibalehetősége – mondta Paul Sereno, a Chicagói Egyetem dinoszaurusz-szakértője. Az, hogy nincs 215 millió évesnél idősebb növényevő dinoszaurusz fosszíliája az északi féltekén, az még nem jelenti azt, hogy nem is voltak ott akkor szauropodomorfok. Talán csak nem maradtak fenn a kövületek – véli a tudós.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!