2021.08.23. 10:18
Emberi életekbe kerülhet a szarvasmarhák böfögése
A globális felmelegedést okozó, üvegházhatású gázok közül a metán még a szén-dioxidnál is veszélyesebb szennyező anyagnak számít.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A légkörben található metán egyik fő forrásai a hús- és a tejiparban tartott szarvasmarhák. A Fidelity International közleménye szerint így a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik fő kérdése amellett, hogy mi távozik a gyárkéményekből és a gépjárművek kipufogójából, hogy mit bocsátanak a légkörbe ezek az állatok.
A szarvasmarhák kérődzése és emésztése alatt termelődő, jelentős mennyiségű gáz csökkentése vagy megszüntetése az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik hatékony eszköze lehet.
A metán a talajszinten kialakuló szmog egyik fő összetevője. A szakemberek szerint az éghajlatváltozás közel 30 százaléka emiatt az anyag miatt történt. A Fidelity International viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxidtól eltérően a metán gyors bomlásnak indul a légkörben. Így egy évtizeden belül többnyire el is tűnik. Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése miatt ma hozott intézkedések közvetlenebbül enyhítik a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid elleni küzdelem.
A mezőgazdasági haszonállatok által kibocsátott metán problémaköre nem új, főként a szarvasmarhákhoz, a juhokhoz és a kecskékhez köthető. Ezek az állatok ugyanis az úgynevezett fermentációs folyamaton keresztül emésztik meg a táplálékot. Ennek mellékterméke pedig jelentős mennyiségű metángáz, amelyet az állatok a böfögés vagy a bélrendszer túlsó végén a levegőbe eregetett gázok formájában bocsátanak a légkörbe.
Az ENSZ globális metánproblémával kapcsolatban májusban ismertetett új kutatása arra az eredményre jutott, hogy a kibocsátás 45 százalékos csökkentésével évente 260 ezer idő előtti haláleset lenne megelőzhető.
Emellett elkerülhetővé válna az asztmához kapcsolódóan 775 ezer kórházi kezelés, valamint megspórolható lenne 73 milliárd órányi, a rendkívüli hőség miatt elvesztegetett munkaóra. Továbbá 25 millió tonnával csökkenne a kárba veszett termés mennyisége is. Összességében pedig 2045-ig csaknem 0,3 foknyi felmelegedés lenne elkerülhető.
Az állattenyésztés az emberi tevékenység eredményeként keletkező metán legjelentősebb forrása, a globális metánkibocsátás egyharmadát adja.
Mit lehet tenni?
A metánkibocsátás csökkentése nem egyszerű feladat. Az állatállományból származó metán jelentős részét a hús- és tejipar céljaira tartott szarvasmarhák termelik ki. A Fidelity szakértői szerint biztató hír, hogy a fejlett országokban a húsfogyasztás számos piacon nem nő, hanem akár csökken is. Sajnos ezzel párhuzamosan a fejlődő országok húsfogyasztása fokozódott az utóbbi időben. Ezzel együtt is a fejlődő országok éves húsfogyasztása az előrejelzések szerint még 2029-ben is csak fejenként 27,4 kiló lesz, szemben a fejlett országok 70,9 kilójával.
A Fidelity szerint a hús- és tejtermékek előállításával foglalkozó vállalatok tudatában vannak a működésük környezeti hatásainak, és változó mértékben, de igyekeznek csökkenteni azokat. Sajnos itt sincs viszont egyetértés a legjobb megoldást illetően. A káros kibocsátást többek között különböző takarmánytípusokkal, legeltetési módszerekkel és étrendkiegészítőkkel próbálják kordában tartani.
Innovatív megoldások
Az Egyesült Királyságban működő Zelp nevű, agrotechnológiai vállalat például egy szarvasmarhák számára kifejlesztett maszkon dolgozik, amely úgymond viselhető katalizátorként működve nagyjából a felét oxidálja annak a metánmennyiségnek, amelyet az állat böfög bele. Egy svájci cég, a Mootral pedig egy olyan szarvasmarháknak szánt takarmánykiegészítőt fejlesztett ki, amelyben fokhagyma és citrus kivonata található. A cég elmondása szerint ez a módszer akár 38 százalékkal csökkentheti a metánkibocsátást. Ezenkívül egy kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz több hónapon át adagolt, kis mennyiségű tengeri hínár akár 82 százalékkal csökkentheti az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
A nagyközönség szemszögéből az egyik leglátványosabb próbálkozás talán a Burger King éttermek tulajdonosa, a Restaurant Brands International Whopper szendvicsének egyik változata, amelyet a promóciós anyagok alapján csökkentett metánkibocsátású marhahúsból állítanak elő. Az étteremlánc állítása szerint a szarvasmarhák takarmányához adagolt, szárított citromfű harmadával csökkentheti az így takarmányozott egyedek átlagos metánkibocsátását.
A nagyszabású promóciós kampány keretében a fiatal amerikai country-énekes, Mason Ramsey egy videóklipben egy tehén hátsó feléből előbújva énekel a metán által okozott környezeti veszélyekről.
Sok további ígéretes lehetőség korai szakaszban jár, még bőven van mit tenni azért, hogy a metáncsökkentési erőfeszítések érdemben lendületbe jöhessenek. A Fidelity szerint a törekvések egyik központi kérdése a fogyasztók aktívabb tájékoztatása a metánhoz kapcsolódó problémakörről. Ennek ugyanis tudatosabb étrendi döntésekben megnyilvánuló, közvetlen hatása lehet.
Borítóképünk illusztráció