A hasunk is segít dönteni: inkább itthon nyaralunk

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Kinek a romok nézegetése, kinek a vízparti tespedés a pihentető. A Pszichológus pasival beszélgettünk.

Az emberek gyakran túllihegik a kérdést, sokan még mindig azt gondolják, jobb, ha egy évben egyszer utaznak el, de akkor két hétre, mint ha csak pár napra mennének el, de évente kétszer-háromszor is. Túlterhelt életmódot folytatunk, a stressz és az állandó rohanás felemészti az energiánkat, ezért a feltöltődésnek, mentális és fizikai szempontból is életmentő hatása van – hangsúlyozta Tóth Dániel pszichológus, akivel a feltöltődési szükségletekről beszélgettünk.

Persze nem vagyunk egyformák, ahány ember, annyiféle ideális nyaralás létezik és az is meghatározó, milyen munkát végzünk a hétköznapok során.

– Ha valaki olyan tevékenységet végez, mely során rengeteg emberrel érintkezik, sok inger éri, akkor számára elképzelhető, hogy a csendes erdei elvonulás lesz a vonzó és nem a tengerparti bárokban szeretne koktélozni. Míg annak, aki egész nap a számítógép előtt csücsül, kifejezetten jót tehet, ha társaságba megy, pezsgő programokon vesz részt, ám arra ügyelni kell, hogy az irodai e-mail-ek ne nyomasszanak minket – magyarázta.

Különböző igények

A szakember szerint a különböző személyiségtípusoknak különbözők az igényeik. Van, akinek a mániája az ókori történelem, míg más szerint dögunalmas tevékenység több ezer éves romokat bámulni. A családon belül is különböző karakterek vannak, ezért célszerű az üdülésről is előre egyeztetni, mert sok konfliktust megspórolhatnak párbeszéddel a felek. A saját víkendházak is hatalmas komfortérzetet adhatnak minden generációnak, hiszen évről évre biztos és biztonságos helyen töltődhetnek fel a család tagjai. Miközben, ha az ember külföldre vagy a világ másik végére utazik, a rizikó is nagyobb, sok a bizonytalansági tényező.

A statisztikák szerint a magyarok körében a belföldi kikapcsolódások népszerűbbek. A pszichológus úgy véli, ennek számos ésszerű oka van.

Szeretünk enni

– Természetesen az anyagi adottságok is mérvadóak és a kommunikáció kérdése sem elhanyagolható, az utóbbi időben sokat javult a helyzet, ám az aktív szülői réteghez tartozó, negyven év feletti generáció tagjai közül, még mindig nem beszélnek sokan idegen nyelveket. És valljuk be, a hasunk is hazahúz minket, sokat nyom a latba, hiszen hihetetlenül jó a gasztrokultúránk, szeretünk enni, viszont nem szívesen fogyasztjuk számos környékbeli vagy egzotikus ország ételeit – állítja a szakember, aki bevallja, maga is imádja a magyar konyhát.

– Máshol gyakran kisebbek az adagok, nem elég fűszeresek, az illatuk sem az igazi. Sokszor úgy van az ember vele, hogy inkább lemegy Szegedre, eszik egy jó halászlét, abból baj nem lehet. Magyarországon az étel a nemhivatalos szeretetnyelv, valószínűleg az ínséges idők emléke még él a társadalom tudatában. Nálunk a nagyik jobban etetik az unokákat, mint máshol, tömik a gyerekeket és minden ünnepünkhöz hozzátartoznak a finom falatok. A különleges eseményeken mi mindig jókat akarunk enni, a nagy evés magyaros jelenség – sorolta.

Kikapcsolni a kütyüket

– Az utazásnak pont az a lényege, hogy az ember kiszakadjon a hétköznapi rutinból, hogy kikapcsolódjon. Ha képtelen kilépni az online térből, akkor igazából hiába sütkérezik a Balaton-parton, nem teljes értékű az a kikapcsolódás, mely során bele-bele kukkantunk a munkahelyi levelezésbe – figyelmeztet Tóth Dániel, aki egyébként Pszichológus pasi néven tanácsadó blogot vezet a világhálón és óva inti követőit attól, hogy folyton a virtuális valóságban mozogjanak. Úgy véli, a valódi kikapcsolódáshoz a kütyüket is célszerű kikapcsolni és nem jó, ha a gyerek figyelmét leköti az okostelefon a közös kiruccanások során. Érdemes minél több offline élményt szerezni az üdülés idején, sőt célszerű házirendet alkotni azzal kapcsolatban, hogy a csemeték mennyit lógjanak a neten.

Juhári Andrea

[related-post post_id="3914264"]