Kevesebb emberölés, betörés és lopás történt a pandémia alatt

A koronavírus-helyzet drámai módon csökkentette a bűncselekmények számát világszerte a nagyvárosokban

– állítja az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) egy napokban megjelent tanulmányban, melyhez a szakértők már 2020 márciusa óta gyűjtötték az adatokat.

A kutatók összesen 27 városban végeztek felméréseket, többek közt Chicagóban, Londonban, Barcelonában, Tel-Avivban és Brisbane-ben, ahol a gyilkosságok kivételével gyakorlatilag a bűncselekmények minden formájában nagymértékű visszaesést tapasztaltak. A tanulmány szerint a támadások száma átlagosan 27 százalékkal, a rablások aránya 46 százalékkal, a lopások száma – beleértve a bolti incidenseket, valamint a zsebtolvajok bűncselekményeit – 47 százalékkal csökkent. A járműlopások mértéke szintén visszaesett 39 százalékkal, és 28 százalékkal kevesebb betörést regisztráltak a kutatásban részt vevő városokban. Településenként azonban ugyanazon bűncselekmény esetében nem feltétlenül egyformák az adatok: például míg Limában csökkent a betörések aránya 84 százalékkal, addig San Franciscóban 38 százalékkal több ilyen ügyet jelentettek – tudta meg a Magyar Nemzet.

„Nem voltak a szórakozóhelyeket elhagyó részeg emberek az utcákon éjszaka. Napközben nem az üzletekben és kávézókban, vagy a sportpályákon és focimeccseken voltunk. Egyes városokban kijárási tilalmat is bevezettek a kormányok. Nem maradt gyakorlatilag semmi, ami táplálta volna a városi bűnözést”

– magyarázta Manuel Eisner, a brit Cambridge-i Egyetem professzora, aki részt vett az UNODC kutatásában.

A gyilkosságok azonban csak 14 százalékos visszaesést mutattak a vizsgált városokban. Amy Nivette, a holland Utrechti Egyetem oktatója azt mondta, az emberölési adatok elemzésekor számos tényezőt kell figyelembe venni, többek közt azt, hogy a gyilkosságok jelentős része otthon történik. A tanulmány három várost emel ki, ahol nagymértékben csökkentek az emberölési adatok: a brazíliai Rio de Janeiróban, a kolumbiai Caliban és Peru fővárosában, Limában.

„Ezen túlmenően a szervezett bűnözés – például a kábítószer-kereskedők – is felelős a gyilkosságok egy bizonyos százalékáért. Ezen bandák viselkedését feltehetőleg kevésbé befolyásolják az olyan járványügyi intézkedések, mint a lezárások”

– magyarázta a kutató.

A felmérésben részt vevő szakértők egyetértenek abban, hogy a lezárások és a kijárási tilalmak állnak a csökkenő tendenciák hátterében. Azonban a bűnözés mértéke és az olyan intézkedések, mint például az oktatási intézmények bezárása, vagy a különböző gazdasági támogatások között nem találtak összefüggést. A Nature Human Behaviour tudományos havilap oldalán közzétett jelentés szerint a maximális visszaesés nagyjából a kijárási tilalom hatálybalépését követő két-öt hét múlva volt tapasztalható.

„A legnagyobb arányban ott csökkent a bűncselekmények száma, ahol az elkövetők és lehetséges áldozataik ugyanazon nyilvános térben vannak. Tehát sokkal kevesebb volt az úgynevezett célpont a bűncselekmények leggyakoribb helyszínein, például az utcákon és a szórakozóhelyeken”

– tette hozzá Eisner.

Egyúttal hozzátette: a világjárvány pusztító volt mindenhol, azonban a pandémia lehetőséget adott arra, hogy bizonyos társadalmi folyamatokat jobban megértsünk. Az elmúlt időszakban több jelentés is napvilágot látott arra vonatkozóan, hogy a határok lezárása a kábítószer-csempészet visszaszorulását is elősegítette. Az Európai Unió múlt évre vonatkozó jelentése szerint nemcsak a kábítószerek iránti érdeklődés csökkent, hanem a velük való kereskedelem is, noha az utcai árusítás helyett a dílerek is áttértek a világháló bizonyos oldalaira és a közösségi médiára.

Borítókép: illusztráció