Törvénytelenül alacsony fizetések miatt magyarázkodhat a brit Tesco

Nem csak itthon elégedetlenek a Tesco alkalmazottai: Nagy-Britanniában jogsértő módon évekig a minimálbérnél is kevesebbet fizettek az áruházi alkalmazottaknak – írja egy friss, ottani kormányzati jelentés nyomán a Magyar Nemzet. Magyarországon az elkövetkező hetekben ülnek tárgyalóasztalhoz a felek az idei fizetések kérdésében.

„Sajnálatos, hogy ilyen tények kerülnek napvilágra az anyavállalatról, ami a magyarországi Tesco megítélését is negatívan befolyásolja, és rányomja bélyegét az alkalmazottak hangulatára.

Éppen akkor, amikor készülünk a 2021-es alapbérekkel kapcsolatos tárgyalásokra a munkáltatóval” – mondta a lapnak az eset apropóján Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke arra reagált: a hétvégén a CNN híre alapján megjelent, hogy a Tesco brit anyacége egy 2016 és 2018 közötti időszakot vizsgáló brit kormányzati kimutatás szerint az ottani minimálbérnél kisebb fizetést adott csaknem nyolcvanezer alkalmazottjának, ami nemcsak méltatlan, hanem sérti a helyi törvényt. Ezért a Tesco Nagy-Britanniában a munkavállalók legnagyobb adósaként került fel az összesen közel százötven vállalatot tartalmazó kormányzati szégyenlistára.

A Tescónak több mint 3700 üzlete van az Egyesült Királyságban és Írországban, és közel hétezer boltja világszerte, a legnagyobb szereplő a brit kormányzati szégyenlistán: több mint ötmillió fonttal tartozik.

A kizsákmányoló bértechnika napvilágra kerülése állítólag meglepte a céget, mivel állításuk szerint 2017-ben valóban elmulasztották a minimálbér megfizetését a munkavállalóknak, „technikai okok” ­miatt, viszont erről tájékoztatták az akkori kormányt, dolgozóiknak pedig költségtérítést adtak, és megváltoztatták a bérezési irányelveiket.

Mivel a minimálbér fizetése nem választható, hanem törvényes kötelezettség, Paul Scully brit szakminiszter közölte: soha nem elfogadható, ha bármely munkáltató rövid távon cserélgeti a munkavállalóit, amivel az a célja, hogy kijátssza a szabályozást. Főképpen a nagy cégeknél elszomorító ez a szabálytalanság – fogalmazott.

Bubenkó Csaba a várhatóan február­ban kezdődő tescós tárgyalások kapcsán a lapnak jelezte, hogy már megküldték december elején a magyar Tescónak a főbb szakmai szempontokat a 2021-es áruházi fizetések kialakításához.

Az alapbérek az elnök szerint azért is érdemelnek különös figyelmet, mert

a járvány évében kiderült, hogy a kiskereskedelmi munkakör az egyik legveszélyeztetettebb, ahol a munkavállalók csaknem olyan vírusfenyegetettségnek vannak kitéve nap mint nap, mint az egészségügyben.

„Nem véletlen, hogy mindkét járványhullámban a kormány elsőként az üzletekben rendelt el korlátozásokat, és például az idősek védelmét is itt lehetett a lakossággal közösen megvalósítani” – emelte ki.

Arra, hogy itthon milyen kiindulási alappal számolhatnak a magyar alkalmazottak az évek óta iparági hírek szerint kivonulásra is nyitott, régiós ingatlanjait csomagban árusító multiláncnál, a KDFSZ képviselője úgy fogalmazott:

minimum az inflációt meghaladó mértékben szükséges megemelni a fizetéseket, a cégnek a zsebébe kell nyúlnia.

Amiatt is, mert szerinte most vitathatatlan tény, hogy az elvártnál nagyobb áldozatot hoznak a dolgozók a nemzetközi cég forgalmáért, hazautalt nyereségéért.