2021.07.01. 13:29
A közétkeztetésben 80 százalékra emelné a hazai termékek arányát 2023-ra az agrártárca
Jövőre, 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai termékek arányát, a jelenlegi 50 százalékról.
Kecskemét, 2014. november 28. Diákok a Kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola ebédlõjében 2014. november 28-án, ahol az új elõírásoknak megfelelõen elkészített menüt kaptak a gyerekek. Jövõ éve január 1-jétõl életbe lép az új közétkeztetési rendelet, amely szabályozza a só, cukor, maximális mennyiségét a közétkeztetésben, továbbá több zöldség, gyümölcs és hús lesz a menükben. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Forrás: MTI
Fotó: Ujvári Sándor
Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Erdős Norbert a Megújuló közétkeztetés című szakmai konferencián csütörtökön Budapesten elmondta, az idén szeptember 1-jétől megkötött közétkeztetési közbeszerzéseknek ezeket az új szabályokat már tartalmazniuk kell. Az újításoktól a közétkeztetés minőségi javulását várják.
A módosítások a tavaly év végén elfogadott kormányrendeletben szerepelnek, amelynek célja, hogy támogassa a közétkeztetési rövid ellátási lánc kialakítását:
a kistermelő és a főzőkonyha között maximum egy szereplő jelenhet meg. Az intézkedés arra szolgál, hogy a kistermelők könnyebben be tudjanak kapcsolódni a közétkeztetésbe.
Közölte, a szolgáltatás minőségének javulása miatt számításaik szerint a közétkeztetést végző cégek költségei 15 százalékkal emelkedhetnek. Ez az áremelkedés körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel növekedést generál, valamint hozzájárul a GDP bővüléséhez is, becslések szerint 60 milliárd forinttal.
Erdős Norbert úgy vélte, a kisvárosokban az önkormányzati tulajdonban lévő főzőkonyhák nem fogják tudni kigazdálkodni ezt az 15 százalékos áremelkedést, így jelentős részük átkerül majd a nagy szolgáltatókhoz, akik ezáltal több mint 200 ezerrel több embert tudnak kiszolgálni.
Kiemelte,
évente 200 milliárd forintot termel a közétkeztetés, amely az országban mintegy 2 millió ember ellátásáról gondoskodik.
A közétkeztetésben a nagy szolgáltatók mellett az önkormányzatok, a büntetés-végrehajtás, a honvédelem, a kórházak és a szociális szektor is érintett.
Bognár Lajos, főállatorvos, az AM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta, a kormányrendeletben előírtak betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi majd 2022-től.
Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke a közétkeztetéssel foglalkozó cégek problémáiról beszélt. Elmondta, hogy az érintett cégeknek a pandémia alatt is folyamatosan kellett szolgáltatniuk, miközben például az iskolák nyitva tartása folyamatosan változott, mindez nehezítette a nyereséges, tervszerű gazdálkodást.
Most pedig az ágazat a megugró munkaerőhiánnyal szembesült, ugyanis sokan a közétkeztetés területéről csábítanak át embereket a kereskedelembe és a vendéglátásba.
A VIMOSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy a rövid ellátási lánc hatására a magyar agráriumban előállított minőségi alapanyagok közvetlenül be tudnak kerülni a közétkeztetésbe.
Gál Pál Zoltán egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a közétkeztetés 27 százalékos áfatartalmát csökkenteni kellene 5 százalékra, de a szövetség a 18 százalékos áfatartalmat is elfogadhatónak tartja.
A szakmai konferenciát a VIMOSZ és a Nébih szervezte.
