Alapjogokért Központ: devizahitel-válság balról, megoldás jobbról

A balliberális kormányzat jelentősen csökkentette 2003-ban és 2005-ben a forinthitelprogramok mértékét, aminek eredményeként drasztikusan erősödött a devizahitelezés Magyarországon. Az akkori kormány nem vette figyelembe az országban zajló túlfűtött hitelezési folyamatokat, ráadásul Gyurcsány Ferencék a 2006-os választás kampányát, és az azt megelőző időszakot is „végighazudták”, ahogy arról a volt kormányfő Balatonőszödön beszámolt – írja az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a 2008-as válság kirobbanását követő devizahitel-katasztrófa néhány év alatt 300 ezer családot sodort a közvetlen csőd szélére, mivel tartozásaik exponenciálisan megugrottak. A baloldal képtelen volt kezelni a helyzetet, a probléma gyorsan eszkalálódott.

A Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados győzelmét követő egyik első intézkedése a devizahitelek felvételének jelentős szigorítása mellett a hitelfedezeti mutató maximalizálása volt.

Egy évvel később a kormányzat lehetővé tette a devizahitel-károsultak számára a devizaalapú hitelek kedvezményes végtörlesztését, illetve árfolyamgátat vezetett be. Ennek köszönhetően 2012-re a devizaalapú jelzáloghitel-károsultak 370 milliárd forint megtakarításra tettek szert, mivel 20-30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészletet kellett fizetniük – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.

Végül 2015-ben a kormány és az MNB együttműködésének köszönhetően sikerült kivezetni a devizaalapú hiteleket, ugyanis az akkori hitelállományt forintalapú hitelekre konvertálták át. Ennek eredményeként az adósok nincsenek többé kitéve az árfolyamváltozás kockázatának, havi törlesztőrészleteik sokkal kiszámíthatóbbá váltak.

Bár az MSZP–SZDSZ-kormányok hibái okozta károk sajnos a mai napig hatással vannak a társadalomra, azonban a Fidesz–KDNP előremutató szabályozása (pl.: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetése) révén a magyar családok nincsenek kitéve egy újabb devizahitel-válságnak.

Sőt több olyan kormányzati döntés is született az elmúlt időszakban, melyek a háborús infláció és válság negatív hatásaitól védik a lakosságot: ilyennek tekinthető a különféle árstopokra vonatkozó szabályok, az olajembargóval szembeni határozott kiállás, a hitelmoratórium vagy a rezsicsökkentés is – írja a közösségi oldalára feltöltött elemzésében az Alapjogokért Központ.

Ezeket az intézkedéseket a balliberális ellenzék több alkalommal támadta.

Gelencsér Ferenc (Momentum-elnök) szerint „a rezsicsökkentés nem létező fogalom”, Jakab Péter (bukott Jobbik-elnök) szerint „a hatósági ár olyan itt, mint halottnak a csók”. Tordai Bence pedig korábban úgy fogalmazott, hogy „rá lehet engedni a tényleges piaci árakat a lakosságra”.

Napjaink háborús inflációja és jelentős árfolyam-ingadozása ellenére a törlesztőrészletek továbbra is kiszámíthatók, a kormányzati politikának hála Magyarországnak nem kell szembenéznie egy 2008-ashoz hasonló (hitel)válsággal

– írja az Alapjogokért Központ.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock