2023.11.06. 20:11
A gazdasági bizottság elfogadta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának éves beszámolóját
Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) részletesen beszámolt a tavalyi éveben elért eredményeikről, amelyet a szerencsejáték-szervezésen, a dohányügyön, a földtan és bányászaton, a kibervédelemen, a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékonyságán, valamint a Koncessziós Tanácson belül értek el.
Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke (b2) beszél a szervezet 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló ismertetésén az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán termében 2022. július 11-én
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén fogadta el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének Biró Marcellnek a hatóság 2022-es évi tevékenységét bemutató beszámolóját – olvasható a hatóság közleményében.
A SZTFH azzal a céllal jött létre, hogy stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára, ebbe a csoportba tartozik a szerencsejáték-szervezés, a dohányügy, a földtan és bányászat, valamint a kibervédelem is. Ezen túlmenően a feladata a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékony működésének biztosítása. Az SZTFH keretein belül működik a Koncessziós Tanács is, melynek feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása.
A hatóság feladatkörébe tartozó egyes területek nemzetgazdasági szempontból jelentős szerepet töltenek be, hiszen az itt működő jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 2 000 milliárd forintos árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják.
Az állami adóbevételek szempontjából kiemelten fontos az SZTFH által felügyelt ágazatok stabil működése, hiszen a központi költségvetésnek éves szinten összesen közel 1000 milliárd forint adó- és járulékbevétele származik az SZTFH által felügyelt tevékenységekből. A tavalyi évben a hatóság 41 darab hatósági rendeletet adott ki, és több mint 17 ezer hatósági ellenőrzést folytatott le szerencsejáték szervezéssel, a dohánykiskereskedelemmel, valamint a bányafelügyeleti tevékenységgel összefüggésben.
2023. január 1-jétől megnyílt a lehetőség a piaci szereplők számára a távszerencsejáték engedélyezés iránti kérelem benyújtására, mivel a távszerencsejáték az úgynevezett liberalizált szerencsejátékok körébe került, ezáltal megszűnt az állami játékszervező távszerencsejáték szervezésre vonatkozó monopóliuma.
Az új szerencsejáték szabályozási rendszer célja, hogy az adóztatási lehetőség megteremtése mellett a játékosvédelmi garanciákat is beépítse az online szerencsejáték-piac működésébe
– mondta a SZTFH elnöke.
Illegális online szerencsejátékok elleni küzdelem tekintetében három eszközünk van: az illegális játékszervező oldalak hozzáférhetetlenné tétele, a pénzforgalmi blokkolás, illetve a büntető feljelentés.
Ugyanakkor a Magyar Állammal szemben 2014-től kezdve a tőkeerős multinacionális vállalatok több mint 160 esetben kezdeményeztek eljárást, szeptember 1. óta ez a szám 32. A multik lépésükkel egyértelműen kifejezték, hogy nem kívánnak a legális magyar piac részévé válni – tette hozzá.
Biró Marcell elmondta:
a hatóság kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt.
A törvény két célt valósít meg, egyrészt létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, az infokommunikációs termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat, másrészt a társadalom és gazdaság működésében jelentős funkciót betöltő gazdasági szereplők, szolgáltatók biztonsági szintjét erősíti azáltal, hogy esetükben kiberbiztonsági követelményrendszert állít fel és rögzíti a követelmények betartatásához szükséges felügyeleti intézkedéseket.
A bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosítva 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az EU-ban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanusításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet.
– hangsúlyozta az elnök.
A bírósági végrehajtással kapcsolatban arról beszélt, hogy a hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban:
legyen jogszerű, szakszerű és empatikus.
Zéró toleranciát hirdettünk a szabályszegőkkel szemben. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtóknak 2022. év végéig jogi végzettséget kellett szerezniük, ennek alapján megszüntettük valamennyi olyan végrehajtó megbízatását, akik ennek a feltételnek nem feleltek meg. A szakmai megújulás részeként az SZTFH eddig összesen 59 új végrehajtót nevezett ki – jelezte.
Beszámolójában az elnök kiemelte, hogy:
2022-ben a hatóság új területekkel bővült: a korábbi Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat január 1-jei hatállyal beolvadt az intézményhez, valamint öt kormányhivatal Bányászati Osztálya integrálódott.
A bányászat közel 10 ezer család számára biztosít munkát, és évente mintegy 100-150 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket előállító nemzetgazdasági ágazat, mely területén a hatósági munka pozitív hatással lehet az ipari termelésre, a munkaerő- és ingatlanpiacra, valamint az ellátásbiztonságra.
Az az ország, amelyik a saját maga által felhasznált nyersanyag nagyobb részét önállóan tudja kitermelni, hatalmas versenyelőnyre tesz szert és nagyobb biztonságba kerül, védve ezzel szuverenitását is.
– érvelt a terület fontosságáról Dr. Biró Marcell a hatóság elnöke.
2022 őszén a jogalkotó a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának az engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a hatóságra bízta.
A magyar geotermikus potenciál kiaknázásával éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz mennyiséggel csökkenthető Magyarország importkitettsége azzal, hogy a geotermikus energia 2030-ra akár 30%-os részarányt is elérhet a hazai hőmixben.
– emelte ki Biró Marcell.
A dohánykiskereskedelem felügyeletéről az elnök felidézte, hogy 2013 előtt – egy nehezen átlátható és szabályozható környezetben – több mint 40 ezer olyan kiskereskedelmi egység volt hazánkban, ahol dohányárut lehetett vásárolni. A dohánytermék kiskereskedelemből származó bevétel jelentős részét a multinacionális vállalatok fölözték le.
A struktúraváltásnak köszönhetően ma már egy jól ellenőrzött rendszerben működik a dohánytermék–kereskedelem.
A kialakított szerkezet a magyar kisvállalkozók megélhetését, egyúttal a hazai adóbevételek garantálását szolgálja, az elmúlt 10 évben stabilan és jól működött. A dohányzás 20. századi szokás, azonban az iparág 21. századi, tehát egy változó, gyorsan fejlődő ágazat, amely újabb és újabb feltérképezésre váró terméket dob a piacra.
Felelősségünk a piac és a fogyasztók, elsősorban a fiatalkorúak egészségének a védelme ezen a gyorsan változó piacon. Ezért minden védelmi intézkedést erősítünk és támogatunk.
– figyelmeztetett az SZTFH elnöke.
A meghallgatás során Biró Marcell rámutatott:
a hatóság tavalyi éve igazolta, az önálló szabályozó szervi forma létjogosultságát.
Fontos, hogy a kijelölt szakterületek esetében egy szervezetben összpontosuljon a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás.
Biró Marcell hangsúlyozta, hogy
a Hatóságnak lehetősége nyílt arra, hogy a gyakorlati jogalkalmazás során megszerzett tapasztalatok alapján képes legyen késlekedés nélkül alakítani a szabályozási környezeten, és a közérdek szempontjait figyelembe véve reagálni a piaci változásokra.
Az SZTFH elnöke beszámolója végén kiemelte,
a hatóság indulásakor arra vállalkoztunk, hogy minden erőnkkel, minden rendelkezésünkre álló eszközzel a nemzeti önrendelkezést, a magyar érdeket, a magyar értéket védjük és erősítsük.