Lélekgyógyító munkát végez az énekszóval Szvorák Katalin

A magyarság „láthatatlan szellemi múzeumának” részét képezik immár azok a lelkünket gazdagító népdalok, amelyeket az Európai Polgár díjjal kitüntetett Kossuth-, Liszt Ferenc- és Madách Imre-díjas népdalénekes, előadóművész, Szvorák Katalin közvetít számunkra, szed csokorba lemezenként, és amelyek kimagasló tevékenységének lényegét alkotják – olvasható a Magyar Nemzet cikkében, mely abból az alkalomból született, hogy a több mint 3700 koncerttel három kontinens negyvenöt országában fellépő és 38 önálló tematikus nagylemezt jegyző előadóművészt nemrég Magyar Örökség díjjal is kitüntették.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szvorák Katalin a díjakhoz, a hivatalos elismeréshez fűződő viszonyáról is beszél, felidézve, hogy eddig huszonkét komoly díjat kapott. Mint mondta, külön értékeli a kis közösségek adományozta elismeréseket, így első helyen tartja számon Pinc falu és Fülek díszpolgárságát. A szakmai díjak között természetesen a Kossuth-díjat tartja a legnagyobbra – tette hozzá.

Jóleső érzés, hogy valakik nyomon követik a pályáját, még ha nem túl zajos is körülötte a levegő, hiszen menedzserek és önmenedzselés nélkül, visszavonultan, csendben alkot – számolt be életéről Szvorák Katalin, kiemelve, hogy

dalainak üzenetei nemcsak a szülőföld, a haza és nyelvünk szeretetét, de a közép-európai népek egymásrautaltságát, a különböző vallású emberek közös ökumenikus istenhitét is közvetítik.

A Magyar Örökség díj átvételére visszaemlékezve felidézte, milyen különleges öröm és megtiszteltetés volt Tőzsér Árpád csodálatos, szívből jövő, őszinte laudációja meghallgatnia.

Szavakban ki sem tudja fejezni, el sem tudja mondani hálás köszönetét mindazokért a kedves gondolatokért, amelyek a palócságomat és a szülőföldemet jellemezték, ahonnan vétetett. Dalba foglalni, dallal megköszönni már könnyebb volna

- mondta, hozzátéve: ő a Magyar Örökség díjat a legszívesebben azoknak a névtelen énekeseknek adná, akik több száz éven át éltették ezt a szellemi kincset, ezt a kiapadhatatlan tiszta forrást, amiben ő is megmártózhatott, elmerülhetett. Hogy aztán újragondolva továbbadhassa azt, s így ő is egy láncszem lehessen ebben a folyamban.

A legfontosabb tervei között Szvorák Katalin a három unokája körül örömmel vállalt teendőket hozta szóba, de jelezte azt is, hogy művészi programok is várnak rá, mert

hamarosan útnak indulnak Sáros és Zemplén magyar emlékei után. Készül az Ág Tibor-emléklemez megvalósítására, és örül minden spontán kialakuló fellépésnek is.

Különleges öröm volt pár hete szerepelnie a zse­lízi népművészeti fesztiválon – idézte fel, örömmel emlegetve, hogy jó negyven éve onnan indult énekesi pályája még a fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttes tagjaként. Tán nem véletlen, hogy éppen harmincnyolcadik önálló lemezéből hallhattak részleteket a jelenlévők – jegyezte meg, beszámolva arról is, hogy a Dalüzenet című lemeze valójában egy énekszóval közreadott közép-európai életérzés, így az sem lehet véletlen, hogy alcímként a dalvándorlás Közép-Európában címet adta neki.

A Dalüzenet még tovább vándorol, így augusztus 20-án Szentendre Fő terén lesz ünnepi főműsor, majd szeptember elején Brüsszelben erősíti a közép-európaiság gondolatát

– osztottam meg soron következő fellépéseinek hírét a Magyar Nemzet olvasóival Szvorák Katalin, aki nem hallgatta el azt sem, hogy boldog embernek mondhatja magam, hisz azt műveli, amit szeret: az éneklésnek köszönhetően nagyszerű embereket ismerhet meg, tudva, hogy a dalaimmal lélekgyógyító munkát is végez, amire ma igazán nagy a szükség.

Ennek a lélekgyógyításnak nincsenek kulturális határai – amit Szvorák Katalin azzal is kifejez, hogy Bobby McFerrin partnereként is kész duettet énekelni, a popzene világsztárjai között is jó hírét keltve a magyar dalvándorlásnak.

Évente négy alkalommal adják át a Magyar Örökség díjat

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik. Bárkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség díj bírálóbizottsága az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, kulturális műsor keretében, hét-hét díjat osztanak ki.