Könyvbe gyűjtve ismerhetjük meg a szólások és közmondások eredetét

Néhány héttel ezelőtt megjelent Bárdosi Vilmos könyve, melynek címe Szólások, közmondások eredete. A könyvből nemcsak a szólások, közmondások születését ismerhetjük meg, hanem a későbbi történetüket is. Bárdosi Vilmos elmondta a szólások és közmondások leggyakoribb forrás a Biblia, az irodalom és a történelem – írja a hirado.hu.

Bárdosi Vilmos az ELTE BTK Romanisztika Intézet francia tanszékének tanára A Kossuth Rádió Napközben című műsorában felhívta a figyelmet a szólások és közmondások közti különbségre. Elmondta, a szólások mindig beépülnek egy mondatba, míg a közmondások és szállóigék önálló mondatként funkcionálnak.

Kiemelte, a szótárban nem csak szólások és közmondások kaptak helyet. Az érdeklődők különböző helyzetmondatok – olyan kifejezések, szófordulatok, amiket egy adott szituációban gondolkodás nélkül, automatikusan adunk válaszként, mint például: Mi a szösz? – eredetével is ismerkedhetnek. Bárdosi Vilmos hozzátette a helyzetmondatok olyan struktúrák, amelyek generációk alatt épültek be a mentális lexikonunkba.

Az ELTE BTK tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb szólás, közmondás forrása a Biblia, az irodalom és a történelem. A híres „otthagyni csapot-papot” szólás is Petőfi Sándortól származik (1823–1849). Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költőről szóló versében írta le először a később szólássá vált „csapot-papot otthagy” szavakat.

„A világ szólásai közül sokat magyarosítottunk az évszázadok során, de több olyan szólás, közmondás is létezik, ami magyar keletkezésű, ilyen például: nem hajt a tatár vagy több is veszett Mohácsnál” – mondta Bárdos Vilmos. Hozzátette, nyilván ezeket nem lehet lefordítani más nyelvre, mivel ezekben a szólások, közmondások lényege maga a regionális történelmi kontextus.

Borítókép: illusztráció