Kel nem kell – és a társai a listán

Április a bordáskel és a spenót időszaka, míg májusban kezdődik a brokkoliszezon. Ezeknek a zöldségeknek nemcsak a színe, de a megítélése is közös: a gyerekek többnyire félretolják a tányérukon.

A felnőttek közül sem mindenki szereti ezeket. Bár mindegyik kifejezetten egészséges, hiszen szerepelnek a jótékony hatású zöldségek toplistáján. Nemcsak nagy mennyiségű kalciumot és vasat tartalmaz, de tíz dekagramm nyers brokkoli fedezi a napi C- és K-vitamin-szükségletünket is. Sokan követik el azt a hibát, hogy agyonfőzik a rózsákat. Ha a brokkoli és az egyéb, úgynevezett keresztesvirágú zöldség egészségügyi előnyeit akarjuk élvezni, legegyszerűbb, ha forró vízben pár percig áztatjuk, majd hideg vízzel megmossuk, és így tálaljuk fel. Kis ideig serpenyőben is piríthatjuk.

A kel- kezdetű ételekre általában a zsigeri válasz: nem kell. Ha ízlelőbimbóink nincsenek is oda a bordáskelért, a kínai kelért, a kelkáposztáért vagy a kelbimbóért, a szervezetünk valójában igencsak áhítozik rájuk.

A bordáskel, másképpen pak choi, egy távol-keleti káposztaféle, amely a hazai rokonaival ellentétben nem képez fejet. Rengeteg béta-karotin, folsav és C-vitamin található benne, de kalciumtartalma is említésre méltó.

Nem szeretem, de jót tesz

A spenót talán az egyik tökéletes példa a „nem szeretem” ételekre és a köréjük fonódó tanmesékre. Gondoljunk csak Popeye-re, a tengerészre, akinek ha pluszerő kellett, nagy duzzogva kinyitott egy spenótkonzervet. A tanulság: lehet, hogy nem szereted, de edd meg, mert jót tesz.

A fentiek mellett bőven akadnak még „nem szeretem” ételek. Az egyik brit konyhaműsorban közzétett felmérés szerint a kelkáposzta volt sokáig az, amit a legtöbb angol undorral fogadott. Ez a tendencia aztán 2018- ban megváltozott: a legtöbb fintort kiváltó étel kétes címét az olívabogyó vette át.

Hazánkban is akadnak alapanyagok és kész fogások, amiket az emberek nagy része inkább kihagyna. Ezek között szerepel a gomba és a hal is. Sokak kedvence, de még többen viszolyognak tőlük. Ha valaki összeszámolná, hogy éttermekben vagy házhoz rendeléseknél hányszor hangzott el az a két szó, hogy gomba nélkül, valószínűleg olyan számot kapnánk, ami mellett az összeurópai GDP sem tűnik soknak. A hallal is hasonló a helyzet: a legtöbben a szaga miatt undorodnak tőle, míg másokat a szálka riaszt. Bár folyamatosan nő hazánk egy főre jutó halfogyasztási aránya, így is eltörpül a legtöbb európai ország statisztikái mellett. Ezeken felül a pacal, a káposzta és a máj tartozik a legnépszerűtlenebb fogások közé, míg a tipikusan édes ételek alapanyagai közül talán a mazsolától és a máktól ódzkodnak a legtöbben.

(A borítóképen: Salátának: spenót közé kevert alma, dió| Fotó: Shutterstock/Illusztráció)