Fehér? Az bizony lisztharmat!

Még a nem túl gyakorlott kertészkedők számára is könnyen kiszúrható, gyakori gombás növénybetegség a lisztharmat. Bár a melegebb, párás időjárást kedveli, mégis jelezték már olvasóink, hogy máshol is megjelent.

Előzzük meg!

A lisztharmat nem válogatós, fertőz szabadföldön, de „bejut” a fóliasátorba, üvegházba, és megtámadja a konyhakerti növények mellett a virágokat is. Először a leveleken jelenik meg egyfajta finom, púderszerű, fehér bevonat, ami olyan, mintha por lenne, de nem lefújható vagy -rázható. Nem gyorsan, viszont annál határozottabban terjed a növényen egyik levélről a másikra, a hajtásokra is.

A gomba a fertőzött rügyekben telel át, így amikor az időjárás kedvezővé válik, máris terjedhet az eső- vagy öntözővízzel. Amikor az időjárás erősen párás – május, júniusra, majd nyár végére, augusztus, szeptemberre jellemző –, számíthatunk a megjelenésére.

Ha védekezésről beszélünk, akkor elsődleges a megelőzés, aminél már a növény kiválasztása sem mindegy, így érdemes rezisztens fajtákat választani, amelyek sokkal ellenállóbbak a betegséggel szemben. Az sem mindegy, hogy mit hová ültetünk, a lisztharmatra érzékenyebb növényeknek ne válasszunk olyan helyet, ahol könnyebben lecsapódik a pára vagy nehezebben szárad fel a nedvesség, ne legyen pangó víz. Ha át tudja járni a napfény és a levegő, akkor megakadályozhatjuk a gomba terjedését. A megfelelő gyomlálás is fontos lehet: a gyomnövények is terjeszthetik a betegséget.

Természetes védekezés

Szintén sokat jelent a megfelelő időben és módon kijuttatott lemosópermetezés, amellyel megakadályozzuk az áttelelését és azt, hogy azonnal támadni tudjon a jó idő beálltával.

Almafák esetében vágjuk le a fertőzött ágvégeket, ezzel blokkoljuk a betegség továbbterjedését, majd permetezzük le kéntartalmú gombaölővel vagy Prev-B2 narancsolajjal.

A lisztharmat esetén is vannak biomódszerek, amelyeket érdemes első körben kipróbálni, mielőtt vegyszeres permetezésre adnánk a fejünket. Például készítsünk főzetet zsurlóból! Keverjünk össze 100 gramm szárított zsurlót 1 liter vízzel. Forraljuk 20 percig, majd fedjük le, és hagyjuk kihűlni. Hígítsuk 20 százalékosra a kezelés előtt.

Segíthet a fokhagyma: öntsünk 20 csepp fokhagyma-illóolajat és egy evőkanál semleges folyékony szappant egy liter esővízhez. Keverjük össze, és ezzel permetezzük a növényt. Vagy készíthetünk fokhagymafőzetet is. Jöhet a tejes permetezés: a tehéntej is rendelkezik fungicid tulajdonságokkal. Vegyünk félzsíros tejet, és 1 liter tej – 6 liter víz arányban permetezzük száraz időben. (Azaz ha nem fúj a szél, nem esik az eső.)

A szódabikarbóna itt is hasznos lehet. 1 teáskanál szódabikarbóna (hidrogén-karbonát) 1 liter meleg vízzel keverve, nedvesítésnek 1 evőkanál növényi olaj. Heti egy alkalommal permetezzük a növényeket. A hígításra figyeljünk, különben megégeti a leveleket.

(A borítóképen: Lisztharmattal fertőzött levelek)