2020.08.30. 15:30
A megszabadulás útja
A buddhizmus Indiában jött létre a Kr. e. 6. században, a történelmi Buddha tanításai nyomán.
Forrás: MTSZ
A buddhizmus a világvallások egyike, de tulajdonképpen spirituális gyakorlatokon alapuló filozófia és világnézet is egyben. Az India észak-keleti részén létrejött vallási irányzat, Gautama Sziddhártha, a Kr.e. 4-6. század között élt Buddha nevéhez fűződik, ami szankszkritül megvilágosodottat jelent. A buddhizmus célja az újjászületés körforgásából való kilépés, hogy a gyakorló megszabaduljon a szenvedéstől, amit akkor érhet el, ha a nirvana állapotba jutott. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, amelyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni. Mostanra a a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között mozog.
A három buddhista út
A buddhizmus három fő ága a hínajána, vagy kis szekér, a mahájána, vagy nagy szekér és a vadzsrajána, vagy gyémánt út, amelyet sokan a mahájána buddhizmus egy ágának tekintenek. A hínajána szigorú útja Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában terjedt el és megvalósításához többnyire szerzetesi életformára van szükség. A mahájána buddhizmus az együttérzést állítja a középpontba és Kelet-Ázsia szerte terjedt el. Ezen ágazat szerint minden lény elnyerheti a megszabadulást, és a szellemi élethez nem kell feltétlenül szerzetesnek lenni. Ehhez az úgy nevezett bódhiszattva ideált követi. Ez az elnevezés olyan lényekre utal, akiknek a megvilágosodott tudatosság már jellemvonásává vált, és akinek célja az, hogy úgy érje el a tökéletes buddhaságot, hogy az minden élőlény javára váljon.
Átlényegíti a vágyakat
Az európai buddhista közösségek közül sok a gyémánt út vonalát követi. A vadzsrajána buddhizmus istenségei egyfajta palotában időznek, amelyet több védőkör övez, ezt nevezzük mandalának. Az irányzat sajátossága, hogy az emberi érzelmeket is igyekszik felhasználni a megvilágosodás elérésére. A vágyakat és szenvedélyeket nem elnyomja, hanem megpróbálja átlényegíteni. A gyakorlás legfontosabb módszerei a vizualizáció és a mantrázás. Ez a megvilágosodott tudatot megtestesítő istenségek képzeleti megidézését jelenti az energiáikra jellemző misztikus hangok, a mantrák segítségével – írja a buddhizmus.hu.
(A borítóképen: Szertartás)