Fogyatkozóban az énekesmadarak

Júliusban lehetett szavazni a 2021. év madarára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A felkínált cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély énekesmadarak mind az agrár élőhelyekhez kötődő fajok. Az egyesület a nagyüzemi mezőgazdasági művelés miatt veszélybe került állatvilágra szeretné felhívni a figyelmet. A cigánycsuk kapta az összesített 9871 voksból a legtöbb, 3884 szavazatot. A rávonatkozó kampány januárban indul majd. Bár úton, útféle találkozhatunk vele, mégis kevéssé ismert az életmódja.

Hangjáról ismerhető fel

– A cigánycsuk neve hangutánzó, csuk-csuk hangot hallat és erről lehet a legkönnyebben megkülönböztetni más apró madaraktól – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője. – Egy ping-pong labda nagyságú, sötétbarna fejű madárka. Könnyű összetéveszteni a rozsdás csukkal, amelynek fehér szemsávja és faroktükre is van. A zárt erdők kivételével mindenhol ott lehet Európa, Ázsia és Afrika síkságain és dombvidékein. Kedveli a bokros és gazos térségeket, általában a cserjéken üldögél. Vártamadár, ami azt jelenti, hogy kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból álló zsákmányát. Ritkán apró termetű csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is, de egy idő után délebbre vonul. Az európai mediterráneum mellett Észak-Afrikában is megfordul, viszont első példányai már márciusban visszatérnek.

Nászrepüléssel hódít

Az utódok felnövekedése érdekében mindkét szülő komoly erőfeszítéseket tesz.

– Territoriális viselkedésű, a hím sokat énekel kimagasló pontokon. Párba álláskor nászrepülésbe kezd. A tojó a talajon költ évente kétszer és kizárólag ő kotlik az 5-6 tojáson. Kávéscsészénél kicsit nagyobb fészket épít, amelyet kaparással alakít ki. Építőanyagként növényi szálakat, gyökérdarabokat és mohát használ, a fészek belsejébe szőröket és tollakat helyez. A fiókákat a két szülő közösen eteti. Méretéből kifolyólag több természetes ellensége van a cigánycsuknak, ragadozó madarak, gyíkok és még az éti csiga is – sorolta a szóvivő.

Veszélyben az agrártáj

A legnagyobb veszélyt az ember jelenti a madárra.

– A nagy területen felszántott talaj nem alkalmas élőhely többé. A kemizálás pedig megmérgezi a rovarokat, amelyeket a cigánycsuk fogyaszt. Emellett vonulása során a mediterrán madármészárlás és a klímaváltozás következtében bekövetkezett szélsőséges időjárás is veszélyeztetheti. Habár nagyon elterjedt állat, mégis aggodalomra ad okot, hogy a magyar állomány több mint a felére csökkent az elmúlt pár évben. Ebből arra következtethetünk, hogy már nagyon nagy mértékben tönkretettük az agrártájat. Összességében elmondható, hogy 30 százalékkal apadt le az itt élő madarak száma. Ezt a negatív tendenciát csak természetkímélő gazdálkodással lehetne csökkenteni – hangsúlyozta Orbán Zoltán.

(A borítóképen: A cigánycsuk)