A stressz már nem pusztán magánügy

A koronavírus-járvány első hulláma a változásról, a váratlanról és az ismeretlenről szólt mindenki életében. A második hullámot picivel rutinosabban fogadtuk, de minden egyes nap találkozunk valamivel, ami nem engedi, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba, és a jövőt sem látjuk még tisztán. Ezek a stresszorok – amellett, hogy új munkahelyi szabályok léptek életbe, annak érdekében, hogy biztonságban dolgozhassunk – gyakran elsöprő erejűnek bizonyulhatnak.

Nincs forgatókönyv

– A koronavírus-járvány kitörésekor egyik napról a másikra mindenki egy olyan szituációban találta magát, amire nem létezett forgatókönyv, a bizonytalanság pedig óriási stresszt okozott – összegezte a helyzetet Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus. – Összemosódtak a munka és magánélet határai, így a privát szférában jelentkező stressz is megszűnt magán­ügyként létezni.

Ebben az esetben pedig a stressz kezelése már nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Az a munkáltató, aki szeretne tenni a munkavállalóiért, mindenekelőtt mérje fel, milyen a hangulat a munkahelyen, és milyen közérzet jellemzi a kollégákat a mindennapokban. Ehhez érdemes hozzáadni az egyéb, munkán kívüli befolyásoló tényezőket is. A számos új kihívás mellett a munkahely elvesztésének lehetősége is felmerült ugyanis azoknál a cégeknél, ahol csökkentek a megrendelések, és visszaesett a forgalom. A munkavállalók extrém nyomás alá kerültek, miközben a családon belül is megváltoztak a szerepek és a helytállás mértéke. Eközben senki sem tudja száműzni a fejéből azokat a gondolatokat, amelyek azzal kapcsolatosak, vajon meddig tart a járvány, és milyen mértékű lesz.

– Jó, ha elérhetővé teszünk valamilyen munkavállalói támogató szolgáltatást vagy egy olyan szakembert, például pszichológust, akihez szükség esetén díjmentesen fordulhatnak a munkavállalók – tudtuk meg Simon-Göröcs Lilitől, a Profession.hu HR-vezetőjétől. – Fontos továbbá, hogy rendszeresen beszélgessünk a kollégákkal, és olyan lehetőségeket biztosítsunk számukra, ahol egymással és velünk is megoszthatják problémáikat. Ilyenek lehetnek például a kávészünetek. Sokat segít a szorongó kollégáknak, ha a vezetőség nem hagyja bizonytalanságban őrlődni a munkavállalókat.

– Azok a munkáltatók, akik az első hullám ideje alatt tudatosították magukban, hogy az adott körülmények között nem reális ugyanazt a teljesítményt elvárni a dolgozóktól, mint korábban, nagy lépéseket tettek a kollektív stressz-­szint csökkentése felé – állítja a szakpszichológus.

Feltöltődés

A változás persze nem kizárólag a munkaadó feladata, ugyanennyit nyom a latban az egyéni felelősség is. Fontos, hogy felismerjük a stressz tüneteit. Ilyen a fokozott harag vagy tagadás érzése, továbbá az, hogy bizonytalanok és idegesek vagyunk, valamint indokolatlan mértékben szorongunk. Fáradtnak, túlterheltnek és kiégettnek érezzük magunkat, eltűnik az életünkből a motiváció, nehezen koncentrálunk, alvási problémákat tapasztalunk, és szomorúvá, esetleg kissé depresszióssá válunk.

A különböző relaxációs és meditációs gyakorlatokon kívül növelhető az irányítás érzete egy, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, következetes napi rutin kidolgozásával. Fontos legalább napi hét-nyolc órát aludni, és törekedni kell arra, hogy mindennap ugyanabban az órában kerüljünk ágyba.

Nem szabad struccpolitikát folytatni, ezért fontos lépést tartani a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb hírekkel, de azt nem lehet hagyni, hogy ez töltse ki a napunk meghatározó részét. A kockázat megértése és a pontos információk megosztása a családdal és a barátokkal csökkentheti a stresszt, és elősegítheti a kapcsolatot másokkal.

Kérjünk segítséget!

Munkaidőn kívül lehetőleg minél több időt töltsünk a szabadban sportolással vagy pihenéssel, továbbá szakítsunk időt minden olyan tevékenységre, amit igazán szeretünk, legyen szó a gyerekekkel való önfeledt fogócskáról vagy a habos, meleg vízzel töltött kádban való olvasásról.

Amennyiben valaki azt veszi észre, hogy az alkoholfogyasztáshoz vagy a nyugtatótablettákhoz „menekül”, azonnal forduljon pszichiáterhez vagy pszichológushoz, mielőtt elnyelné ez a negatív spirál, amelyből nincs vagy csak nagyon nehezen van visszaút.

Azért sem szabad pusztán csak legyinteni a stressz okozta problémákra, mert számtalan kutatás bizonyítja, hogy nemcsak az idegrendszerünkre van rossz hatással, hanem számos egészségügyi problémát is okozhat vagy súlyosbíthat. Ilyenek például az emésztési problémák, a bőrbetegségek, a szívbetegség, a súlyproblémák és a memóriaproblémák is. Ezért fontos, hogy időt szánjunk a stressz tüneteinek felismerésére, és megtaláljuk a ­stressz kezelésének számunkra legmegfelelőbb módját.