A reformáció helyi emlékei

Megyénkben számos reformációval kapcsolatos történelmi emlékhely található, és a mai napig nagy számban élnek protestánsok a régióban. A reformáció kiemelkedő alakjai közül többen szintén ezen a vidéken éltek és munkálkodtak.

Wittenbergi tanok

– Egész Észak-Magyarországon és Erdélyben széles körben elterjedtek a reformáció tanai, mert ezek a területek már távolabb helyezkedtek el Bécstől és Pozsonytól. Egyedül a Magyar Királyságnak az a része maradt meg katolikusnak, amelyik Habsburg uralom alatt állt – tudatta dr. Gyulai Éva történész, egyetemi oktató. – Wittenbergből hazatért diákok hozták be hazánkba a lutheri és kálvini tanokat. Eleinte csak saját környezetükben beszéltek ezekről, aztán elkezdték szervezni az evangélikus és a református egyház szervezetét. Zsinatokat tartottak és megállapodtak a protestáns egyháznak és a vallásnak az alapelveiben, a katekizmusban. Az egyházszervezet alapját a gyülekezetek képezték, amelyek esperességekbe, egyházmegyékbe, később pedig egyházkerületekbe szerveződtek.

A mi megyénkben, a történeti Abaújban tették le a reformáció egyik fontos mérföldkövét.

– Vizsolyban fordították le először magyarra görög nyelvből a teljes Bibliát Károli Gáspár gönci esperes és a segítői 1590-ben. A településen a Mágocsy árvák birtokára telepítették a lengyel származású Mantskovits Bálint nyomdáját. Az árvák gyámja Rákóczi Zsigmond volt, így a nyomtatás az ő támogatásával valósult meg. A vizsolyi biblia a magyar művelődés szempontjából is lényeges szerepet játszott. Sárospatak is szorosan kötődik a reformációhoz. Korábban Magyarországon nem volt felsőoktatási intézmény. Először a korábbi sárospataki humanista iskolából alakult ki az 1540-es években a Sárospataki Kollégium, amely a mai napig szellemi központja a régiónak. Az itt tanuló diákokat már felsőfokú szinten oktatták a bölcsészettudományokra és a protestáns teológiára – számolt be a történész.

A borsodi megyeszékhelyen tudományosan felkészült lelkészek terjesztették el a protestantizmust.

– Dévai Bíró Mátyás Me­lanchton wittenbergi tanítványa Szikszón hirdette az igét, és rövid ideig, 1543-ban Miskolcon is szolgált, amiről az avasi templomban emléktábla emlékezik meg. Miskolc viszonylag gyors reformációjához mindenképpen hozzájárult a törökök 1544. évi hatalmas pusztítása, amikor felégették a várost. Ekkor pusztult el az újvárosi plébániatemplom, és az avasi templom is elveszítette a tornyát, amit 1563-tól a reformátusok vettek birtokba. A törökdúlás után 9 évvel már felépítették a mai harangtornyot, amely a vallásváltás jelképe is lett. A templom déli hajójában márvány emléktáblán olvasható Harsányi Móricz István, Köpeczi Haller Balázs és Kapossy István miskolci lelkipásztoroknak a neve, akiket az ellenreformáció idején Pozsonyba hurcoltak gályarabnak – tudtuk meg.

(A borítóképen: Az avasi templom az egyik ikonikus jelkép)

Kapcsolódó cikkek: