Több volt a pocok, így több volt a fülesbagoly is

Idén is fölmérték a fülesbagoly-populációt a Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoportjának önkéntesei.

A tavalyinál több, Káltól Kazincbarcikáig nyolcvanegy településen keresték az erdei fülesbaglyok nyomait, és összesen kilencszázhatvannégy példányt számláltak a pihenőhelyeken. Ez persze egy minimumegyedszám, hiszen nem mindenhol tudták megvárni a baglyok kirepülését, és helyenként az erős köd is nehezítette a munkát. Számlálást végeztek a zempléni és

az észak-borsodi körzetek önkéntesei is, ők főként a Tisza mentén jártak eredménnyel néhány helyszínen, a dél-borsodinál jóval kevesebb erdei fülesbagollyal találkoztak.

Megszokott és eddig ismeretlen

Szitta Tamástól, a Bükki Helyi Csoport elnökétől megtudtuk, hogy harminckét borsodi és hevesi településen figyelték meg az éjszakai ragadozó madarakat, minden városban, faluban kutatták őket megszokott és eddig ismeretlen nappalozóhelyeiken. Megkerestek önkormányzatokat is, több helyről kaptak visszajelzést, adatokat, voltak köztük újak is.

Ő maga Cserépfaluban él, így lakóhelyén kívül Bükk­zsércen, Bogácson, illetve egy korábban a baglyok telelőhelyeként számon tartott erdőben igyekezett megfigyelni a madarakat január utolsó két napján, de nem járt szerencsével. Ugyanakkor ez az adat is eredmény. A térségben a legsikeresebbek azok voltak, akik Szentistvánon öt helyen százhét, Mezőkeresztesen hét helyszínen hetvennyolc, Hejőbábán, a Petőfi úton pedig hatvankilenc baglyot számoltak össze. Ötven-hatvan körüli egyedszámot figyeltek meg a megyében Egerlövőn, Mezőcsáton, Tiszadorogmán és Tiszakesziben, s egy-két tucatnyit Alsózsolcán, Borsod­ivánkán, Emődön, Gelejen, Mezőkövesden, Mezőnagymihályon, Miskolcon, Muhiban, Négyesen, Sajópálfalán, Tardon, Tiszaújvárosban és Vattán. Hol több, hol kevesebb volt belőlük, mint tavaly.

Több volt az önkéntes

Szitta Tamás elmondta, idén eredményesebbek voltak, mint tavaly, hiszen több településen voltak jelen az önkéntesek. A fülesbaglyokat nappal is próbálták megfigyelni, de jól rejtőzködnek, így főként az esti kihúzás során voltak észlelhetők. Általában fenyőn pihennek. Jelenlétük függ a rágcsálók számától, tavaly a pockoknál gradáció volt, még most is magas a számuk. Ez más ragadozó madarakat is vonz, így a repcetáblákon sok az egerészölyv, a Bükkalján kékes rétihéják és a nagy kócsagok is va­dásszák a kisemlősöket, de itt az egyébként ritka békászó sasból is több mint tíz egyed volt megfigyelhető a nyáron.

A mostani megfigyelés viszont az erdei fülesbaglyokra vonatkozott, s bár más baglyokat – gyöngybagoly, kuvik – is följegyeztek, azok összeírásához viszont más típusú monitoring szükséges. Az erdei fülesbaglyok télen vándorolnak, a fix pontokra telepednek, de nem biztos, hogy itt is költenek, lehet, hogy továbbállnak északabbra. Ugyanakkor itt is maradnak közülük, aktívan védeni kell őket, hiszen ingyen végzik azt, amit a gazdák sok pénzért, a környezetet terhelve tudnak csak teljesíteni. Az évről évre fölvett, bővített országos adatbázisból lehet következtetéseket levonni az állománnyal kapcsolatban, ezt az MME Monitoring Központjában üzemeltetik.

(A borítóképen: Idén is fölmérték a fülesbagoly-populációt)

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/behuzodnak-a-baglyok-a-varosokba-5230897/