A cinkét nem a postás hozza

A széncinege a cinegefajok leggyakoribb képviselője Magyarországon. Úton-útfélen találkozhatunk vele egész évben. Olyannyira, hogy a házak, udvarok berendezéseit meglehetősen kreatívan használja fészkelés szempontjából. Többek között ettől, illetve változatos étrendje és szaporasága miatt sikeres madárfaj – tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

– Jó, ha tudjuk, hogy a széncinege a régi típusú, nagyobb méretű, utcai levelesládákat előszeretettel választja lakhelyül az ország bármely területén. Március 10-e környékén náluk is elkezdődik a fészeképítés ideje, ezért nem árt, ha ilyenkor ellenőrizzük a ládákat. A bedobott küldemények veszélyeztethetik a tojásokat, később a fiókákat, illetve a kotló tojót is a fiókanevelés két hónapja során – hívja fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Tegyünk rá billenőajtót

A széncinege természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

– Az a tapasztalatunk, hogy az emberek nagy része örül neki, hogyha egy cinegecsalád fészkel a postaládájába és gyönyörködik benne. Mégis, ha valaki szeretné elkerülni az ezzel kapcsolatos odafigyelést, gondot, akkor érdemes billenőajtót szerelnie a postaládájára. Ez azért is lényeges, mert a széncinege védett madár, tehát onnantól kezdve, hogyha nálunk él, a mi felelősségünk is, hogy ne essen baja a fészkén. Amennyiben mégsem bánjuk, ha a mi levelesládánkba fészkel be a kismadár, akkor egy üzenettel tájékoztassuk a postást arról, hogy ne oda dobja a küldeményeket, és gondoskodjunk másik ládáról vagy egyéb alternatív megoldásról. A legjobb ilyen a közelben kihelyezett B típusú mesterséges odú – mondja a szóvivő.

Nem készít saját odút

A cinegék nem vonuló madarak, folyamatosan az általuk megkedvelt területen tartózkodnak.

– A városlakó énekesmadaraink jelentős részének az első fészekaljai március végén, április elején már teljesek. A széncinege a legtermetesebb cinegefaj hazánkban. Legjobban a barát- és a kormosfejű cinegére hasonlít, de színei változatosabbak.

Kétszer, háromszor költenek

– A széncinegék nagy része kétszer, néhány egyed háromszor is költ egy évben 7-8 tojást. Másodlagos odúköltő, ami azt jelenti, hogy ő maga nem tud odút építeni, hanem a természetben általában harkályok által vájt üregeket foglal el. Kedveli a nagyon alacsonyan fekvő fészeküregeket, és a ház körül is szinte bármibe beköltözik. A listán nemcsak a postaláda, hanem útterelő bóják, kémények, kerítések függőleges vascsőoszlopai, vízszintes korlátok és szabadtéri vázák is szerepelnek. A pár mindkét tagja gondozza a fiókákat. Néha a fészken is cserélnek, de alapvetően a hím táplálja a tojót, amíg az kotlik. Hogyha valamelyik szülő elpusztul, az általában az egész fészekaljra nézve végzetes – adja tudtul a szakember.

(A borítóképen: Széncinege Erdőhorváti egyik postaládájában)