Karsa Ferenc nem tette le a fegyvert

Az abaúji kis faluban, Zsujtán sétálva az egyik házon emléktáblát találunk, melyen az áll, hogy ez Karsa Ferenc szülőháza. Született 1927-ben Zsujtán, elhunyt 1915-ben, Budapesten. A szabadságharc idején honvéd hadnagy volt, Görgey parancsőrtisztje. Némi kutatás után kiderült, Karsa Ferenc testvérei is fontos szerepet töltöttek be a történelmi időkben. András és János 1848-as hadnagyok voltak, György bátyja honvédként szolgált, később Kassa főjegyzője lett, Árpád öccse pedig 14 éves korában szintén a seregbe állt. Először századírnok volt, később honvédként szolgált, a szabadságharc végére őrmesteri címet kapott.

A Bocskai zászlóaljban

Karsa Ferenc iskolai tanulmányait Kassán, Kézsmárkon és Sárospatakon végezte. A forradalom kitörésekor Sárospatakon volt joggyakornok, és éppen az ügyvédi vizsga letétele előtt állt. 1848. augusztus 26-án jelentkezett Kassán a seregbe, testvérével, Jánossal és két másik, Zsujtáról való fiatallal, Jantó Bertalannal és egy cigánylegénnyel, Tato Józseffel.

A szabadságharcban először a 20. (Kassai) honvédzászlóaljban harcolt, majd az 52. (Bocskai) zászlóaljban. A szabadságharc során 12 csatában vett részt, többek között a tarcaliban (1849. január 22.), a bodrogkeresztúriban (1849. január 23.), a tokajiban (1849. január 31.), a tornaaljaiban, kápolnaiban, tápióbicskeiben (1849. április 4.), az egerfarmosiban (1849. március 1.).

Győzelmet aratott

A korabeli naplójegyzetek szerint a bodrogkeresztúri csatában Schulz Bódog a város északi végén az ellenség által elfoglalt épületek, különösen a serház bevételére utasította a 20. zászlóalj egyik századát. A feladatot nehezítette a fogyóban lévő muníció és a városra leszállt köd. A századot 4 rohamoszlopra bontották. Az első a befagyott Bodrogon keresztül igyekezett a császári csapatok hátába kerülni, a második a szárazmalom felől, a sörház nyugati oldalának irányában, a temető felé tartó oldalúton indult támadásba, a harmadik az országúton, szemből a sörháznak nyomult előre (melyet Hegyeghy Samu, mádi születésű főhadnagy vezetett), míg a negyedik, Karsa Ferenc által vezetett csapat a főutcával párhuzamosan az országút felett futó pincesorok között egy négy méter széles sikátorban indult meg. Hegymeghy és emberei közül sokan az osztrák golyók áldozatává lettek, de a többiek fokozatosan haladtak előre, házról-házra. Ekkor a Karsa által vezetett emberek egy fehér szíjas különítménnyel találták szembe magukat, akiket osztrákoknak hittek. Karsa támadást vezényelt, de még mielőtt összecsaptak volna, kiderült, hogy az osztrákoknak vélt katonák valójában a Don-Miguel század, amely a Hegymeghy szakasz elestével támadt űrt érkezett betölteni. A vezető tiszt a következő szavakkal tisztázta a helyzetet „ha le tudtátok lőni embereimet, tudjatok ártani a németeknek is, és meg ne álljatok a város végéig”. A csata végül magyar győzelemmel zárult.

Tovább harcolt

Karsa Ferenc gyorsan haladt felfelé a ranglétrán, a téli hadjáratban őrmesteri rangban szolgált, a nagysallói csata után hadnagyi kinevezést kapott. A 3. hadtesttel jelen volt Komárom felszabadításánál, és az elsők között volt, akik feljutottak Buda várába. Világosnál nem tette le a fegyvert, Erdély hegyei között harcolt tovább, majd bujdosni kényszerült.

Később Vay bárónál nevelő lett, majd ügyvédsegéd volt, és 1860-ig anyja birtokán, Magyariszépen gazdálkodott. 1860-ban a Sennyey-hitbizomány pénztárnoka lett. 1873-ban Zemplén vármegye szolgálatába lépett és 1881-tól az árvaszék helyettes elnöke volt. 1915. február 7-én hajnali 4 órakor hunyt el influenzában és tüdőgyulladásban.