Van, hogy semmi sem szerez örömöt

Az anhedónia egy görög eredetű kifejezés, mely az an- nélkül és a hedone öröm, élvezet szavak összetételéből származik. Magyarul leginkább örömtelenség érzésnek fordíthatjuk, a depresszió egyik gyakori tünete. Anhedóniáról akkor beszélhetünk, amikor az általában örömöt okozó tevékenységek iránti érdeklődés jelentősen csökken. Ez az állapot az élet számos területén jelentkezhet, így érintheti a munkát, a korábbi hobbikat, de a táplálkozást és a szexuális életet is.

Már nem ízlik

Kevesebb figyelmet kap a jelenség klinikai szempontból, pedig érdemes foglalkozni vele – mondta dr. Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató. Könnyen felismerhető, ugyanis a páciens azt veszi észre, hogy a korábban számára örömöt okozó, kellemes dolgok már nem érdeklik, ezt pedig a családjában, a baráti körében is észlelik. Gyakran előfordul az anhedóniában érintett ember esetében, hogy kedvenc étele már nem ízlik, csak azért eszik, mert muszáj. Az érdeklődés elvesztése nemcsak a tevékenységeket érinti, de az emberi kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. A beteg nem leli kedvét a társas együttlétekben sem, így kerüli a családi összejöveteleket, kevesebbet kommunikál, fokozatosan begubózik. A párjával való kapcsolata megromolhat, mert már nem érdekli a testi kontaktus. A páciens nem kezdeményez, és mások kezdeményezését is elhárítja. A gyerekeivel sem foglalkozik, sőt kifejezetten idegesítik őt, pedig korábban kedves volt a velük töltött idő.

Öngyilkosság is lehet

Örömtelenség önmagában ritkán alakul ki, azonban ha az úgynevezett major depresszió egyik tüneteként jelentkezik, akkor is jól kezelhető – állította a pszichológus.

Lehet kiégés – élet középi válság – kísérője, de bizonyos krónikus betegségek tünete is, ezért mindenképpen kivizsgálást igényel. Súlyos esetben a depresszió és az anhedónia olyan mértéket is ölthet, hogy a betegek csak az élet sötét oldalát látják, folytonosan zsörtölődnek, környezetükkel ingerülten viselkednek, vagy épp ellenkezőleg, kedvetlenül, érdektelenül tengetik mindennapjaikat.

A probléma válhat olyan súlyossá, hogy csak a negatív dolgokra, a tévedéseikre, hibáikra emlékeznek, és az emiatt érzett bűntudat, szenvedés egyetlen megoldásaként az öngyilkosságot látják. Depresszióban az anhedóniát kísérhetik más tünetek is. Ilyen lehet például a fáradékonyság, a levert hangulat, egyes események, emlékek felidézésének nehezítettsége, a koncentráció hiánya vagy a cselekedetekben való tartós elmélyülésre való képtelenség.

Ha a családban van alkoholproblémával küzdő ember, az is feltételezheti a hajlamot az ilyesféle betegségre. A ­rossz hangulat oldására ugyanis előszeretettel használták régebben az alkoholt pszichoterápia helyett – vélekedett a pszichológus. Megjelenhet az élet értelmének keresésével kapcsolatban is az örömtelenség, ebben az esetben az életmód-életvitel változtatás segíthet. Az életuntságot ki kell váltani egy új, örömteli tevékenységgel, amivel visszanyerjük az életkedvet – mondta Pócsi Orsolya.

Kérjünk segítséget!

Ha a fenti tüneteket észleli valaki magán vagy hozzátartozóján, akkor mindenképp kérjen segítséget, keressen fel pszichiátert vagy pszichológust, mert szakszerű kezeléssel megelőzhető a tünetek romlása vagy a betegség súlyos kimenetele – ajánlotta a szakember. Hozzátette továbbá, hogy mostanában egyre többen keresik fel depressziós tünetekkel. Eddig főleg szorongásos zavarok voltak, most inkább a levertség, életuntság, reménytelenség, kilátástalanság, eszköztelenség a vezető tünet a pácienseknél. Mindezek a bezártság, a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségektől való megfosztottság és a vírustól való félelemtől egyaránt előjönnek. A halál­esetek, amelyek akár saját környezetünkben történnek, a mulandóságunkkal szembesítenek minket. Eddig lehet, hogy ezt elnyomtuk, de most valahogy sokkal jobban megérint minket – emelte ki Pócsi Orsolya.

A levertség, életuntság, reménytelenség a vezető tünet

dr. Pócsi Orsolya

A szociális interakciók, az érintések, az érintkezések csökkenése szintén a depresszió irányába sodorhatja az embereket. Az interneten számos önkitöltős kérdőívet lehet találni, amelyek eredménye irányt mutathat saját lelki állapotunkkal kapcsolatban. Olyan korban élünk, amikor támaszkodhatunk a tudomány segítségére és nem szégyen orvoshoz fordulni – zárta gondolatait a pszichológus.

(A borítóképen: Előfordulhat, hogy csak az élet sötét oldalát látjuk...)