A Szentlélek eljövetele

Húsvét után ötven nappal ünneplik a keresztények pünkösdöt, amely a Szentlélek eljövetelének az ünnepe. A Szentlélek kiáradására Jézus menny­bemenetele után került sor. Betöltötte tanítványait, akik a segítségével hirdették az evangéliumot az összegyűlt különböző népeknek, amelyek a saját nyelvükön hallották szólni őket. Sátoros ünnep, amely hagyomány a zsidóktól ered, akik az őszi betakarítási hálaünnepen készítenek sátrakat, amely utalás azokra a sátrakra, melyekben Isten parancsára lakott az Egyiptomból kiszabadult Izrael, az Ő gondviselése alatt. Ezen a napon a katolikusok is lombokból, virágokból emelnek sátrakat a Szentélek ki­áradásának tiszteletére.

Utalás a sátor

– A görögkatolikusok életében a sátor már Jézus Krisztus és a Szentlélek kapcsolatára utal, akit Jézus ígért meg és az Atyja küldött el a tanítványainak. Jézus megváltó műve beteljesítésének is tekintjük ezt az ünnepet. A nagyböjttől pünkösdig tartó kilencven nap lelki készületének gyümölcse ez az ünnep, hiszen a Szentlélek kiáradása Jézus működésének legfontosabb eredménye és záloga az életünkben – mondta dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspöke.

A görögkatolikusok már szombat este a vecsernyében kérik a Szentlélek eljövetelét, a virrasztás szertartásában. Majd vasárnap reggel is, amikor az esti és a reggeli zsolozsmát fűzik egymáshoz. A templomot lombokkal díszítik fel, a hajdani sátoros ünnep emlékeként, és érzékeltetve azt, hogy a Szentlélek minden élet forrása, lehívásával az élet megerősítését kérik. Zöld lombokkal fogadják, mint az ünneplő tömeg Jézust a virágvasárnapi bevonulásakor.

A reggeli szent liturgia az ünneplés csúcspontja, a keresztények tudatában vannak annak, hogy a Szentlélek befogadásával egyesülnek Krisztussal. A szentáldozással is magát Jézust és egyben a Szentlelket veszik magukhoz. Ezért ez az ünnep célja és csúcspontja.

– Hozzátartozik a pünkösd ünnepléséhez három hosszú imádság is, amelyekben állhatatosan kérjük, hogy beteljesüljön bennünk minden korábbi ígéret és a Szentlélek gyümölcsei teremjenek életünkben. A görög hagyomány szerint húsvéttól pünkösdig nem hajt térdet a keresztény, mert állva várja Krisztus második eljövetelét, most ez a három ima már „térdhajtási ima”, amelynek aszketikus jelentősége is van. A pünkösd az egyházi ünnepek sorában a harmadik legjelentősebb Krisztus feltámadása és születése után. Nálunk kettős ünnep, vasárnap a Szentlelket, hétfőn a Szentháromságot ünnepeljük. Ebben az évben én Sajópálfalán a felújított kegyhelyünket áldottam meg vasárnap. A Búza téri templomunkban a szokásos ünnepi rendben végeztük a szent liturgiákat délelőtt fél kilenckor és tíz órától. A térdhajtási imádságokat az esti hat órai vecsernyében mondtuk el, azokkal együtt, akik kitartanak és együtt imádkoznak velünk – tudtuk meg a püspöktől.

(A borítóképen: Dr. Orosz Atanáz szent liturgián)