Így beszélgethetünk a „Mi volt ma a suliban? Semmi...” párbeszéden túl is

Vannak-e sikerélményei? Jól érzi magát a közösségben? Milyen véleménnyel van saját magáról? Elég önbizalma van? A család megbecsült, szeretett tagjának érzi magát? Teljesülnek vágyai? Kielégülnek fizikai és érzelmi szükségletei? Milyen a testvérkapcsolata?

Időben tud közbelépni

– A szülő a legjobb szakértője a saját gyermekének, ismeri, milyen, amikor bánatos, amikor öröme van, ha szorong. És időben tud közbelépni, ha valami intő jelet észlel a gyermek viselkedésében, ha például nem mesél az iskoláról, óvodáról – fejtette ki Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus. Próbáljunk úgy kérdezni, hogy arra szívesen válaszoljon, a szokásos „Mi volt ma a suliban? Semmi...” párbeszéden túl.

– Adjunk konkrét kérdéseket: mit játszottatok az udvaron? Nevettél-e valamin? Tanító néni megdicsért ma? Mindennap érdemes megkérdezni, mi történt vele, hogy érzi magát. Szerencsés kiemelni a jó dolgokat a napból. A szülők vágya, hogy a gyermekük boldog, kiegyensúlyozott legyen. Felszabadult, egyedi, kicsit akaratos, kicsit szófogadatlan, de nem kezelhetetlen – mondta el a szakember. Apró szeretetmegnyilvánulásai vannak, mondja, hogy szereti a szülőt, testvéreit, jön, bújik, ölel, a maga módján kifejezi, hogy elégedett, habitustól függően gyakran vagy ritkábban. A szülői intuícióra hallgatva a szülő érzi, ha gyermeke jól van a bőrében.

Ha egy gyermek nem érzi jól magát, annak számtalan jelét adja: sokszor sír, elmeséli, hogy baj érte, rosszul alszik, étvágytalanná válik. Szülőként figyeljük ezeket a jelzéseket, és az okok kiderítése után tegyünk róla, hogy hatékonyan segítsünk gyermekükön. A legtöbb helyzetben egy kisgyermek kiszolgáltatott, eszköztelen, szüksége van a felnőtt problémamegoldására, ő még nem tud egyedül kezelni konfliktusokat.

Amikor a gyerek dacos, önfejű, akaratos, makacs, vagy reggelente nem akar elindulni az óvodába, nem akar felöltözni, még maradna a játszótéren, nem kapcsolja ki a laptopot, könyörög a boltban valamiért? Ezekre a helyzetekre is lehet empatikus, a gyermeket partnerként kezelő módszert találni.

Öntudatos gyerek

– Az öntudatos gyerekek rendszerint temperamentumosak és bátrak, s szeretnek mindent a saját bőrükön kipróbálni, megtapasztalni. Kitartanak az elképzeléseik mellett, és erős belső motivációik vannak, ez hajtja őket előre. Ezek miatt ugyanakkor gyakran vannak konfliktusaik a szüleikkel, és ez könnyen hatalmi harcba torkollhat – hangsúlyozta a szakpszichológus. Pedig nem kell így lennie, mert nem muszáj mindig felvenni a kesztyűt. Ne engedjük, hogy egy ötéves gyerek kihozza belőlünk az ötéves énünket. Inkább legyünk együttérzőek, adjunk választási lehetőségeket, és keressünk olyan megoldásokat, amelyekkel mindenki nyer.

Ha a körülmények engedik, hadd próbálja ki, amit szeretne. Ha például elfelejtett este lezuhanyozni, akkor ne utasítsuk, hanem vezessük rá, hogy magától jusson eszébe. Kevésbé fog tiltakozni, ha úgy érzi, hogy ő irányíthat.

„Nem kell mindig erővel bizonyítani, hogy a szülőnek van igaza”

– Pócsi Orsolya

Ajánljunk választási lehetőséget. Például amikor indulnánk el otthonról, de ő valamiben elmélyedt, akkor kérdezzük meg, hogy azonnal szeretne indulni vagy mondjuk 5 perc múlva. A gyerekeknek nehéz elképzelni, hogy hideg van odakint, miközben a meleg lakásban ülnek. Így ha erőltetjük a kabátot, akkor lehet, hogy csak azért se fogja felvenni, pedig közben tényleg fázik. Inkább mondjuk el neki, hogy mi biztos veszünk, mert hűvös van, és nem szeretnénk, ha ő megfázna vagy ha vissza kellene jönni a kabátért. Ajánljuk fel neki, hogy betesszük a táskájába, és akkor eldöntheti, hogy felveszi-e, vagy sem. Érdemes rutinokat kialakítani, akkor meg lehet úszni a felesleges küzdelmeket. Például a reggeli készülődés része a fogmosás, vagy csak akkor nézhet tévét, ha már megírta a háziját.

– Nem kell mindig erővel bizonyítani, hogy a szülőnek van igaza. Attól, hogy követnie kell, amit mondunk neki, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne véleménye vagy érzései ezzel kapcsolatban. Ha valamit nem szeretne megcsinálni, akkor kérdezzük meg, hogy miért nem. Lehet, hogy számunkra banális lesz a válasz, de hasznosabb, ha megbeszéljük, hogy mi a probléma, mint ha erővel próbálnánk belekényszeríteni egy olyan szituációba, amibe amúgy egy kis beszélgetés után magától is belemenne. A legtöbb öntudatos gyerek azért küzd, hogy kivívja mások tiszteletét. Ha ezt megadjuk neki, akkor nem kell velünk küzdenie. Sokat segít az is, ha érzi, hogy megértik. Ha például olyan helyre megyünk, ahova nem veheti fel a kedvenc szuperhős jelmezét, akkor ajánlhatjuk neki, hogy elvisszük magunkkal, és hazafelé már abban jöhet.

Nincs egyedül

Ha panaszkodik az ovira vagy iskolára, például bántják a kortársai, vagy reggelente húzódozva, sírva megy oviba vagy iskolába, akkor már gyanakodhat a szülő, és érdemes kideríteni az okot. A gyermek számára segítség, ha azt érzi, nincs egyedül a problémájával, a szülőben támaszra lel. Szülőként felelősek vagyunk, hogy a gyermekünk megkapja a neki járó szeretetet, törődést, odafigyelést. Hétköznap kevesebb idő jut a minőségi együtt töltött időre, a kötetlen családi együttlétre. Hétvégén lehet pótolni, több gyermekközpontú időt együtt tölteni. Jusson idő játszani a szabadban, mozogni, együttes családi élményt szerezni.

A gyereknapi rendezvények jó programlehetőségek lehetnek, viszont életkortól függően meg lehet kérdezni, ő mivel szeretné tölteni a napot, kedvenc ételeit készíteni, legyen lehetősége választani a programok közül. Az is jó, ha előtte már tervezgetjük, mit szeretne aznap jó és rossz idő esetén csinálni – hívta fel a figyelmet Pócsi Orsolya.

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/gyereknek-jobb-lenni-mint-felnottnek-5491222/