Ahol lelke lesz a fának

Amikor megérkeztünk Kisgyőrbe a fafaragó – egyben családi – tábor helyszínére, éppen gyermekek érkeztek anyukákkal a csűrbe, ahol hímzéstanítás várta őket (de a többi napon megismerkedhettek a fazekassággal, bőrművességgel is). Persze a hátsó udvarból már hallatszott a kopácsolás, és néha egy fűrész is felbőgött, jelezve, a fafaragók aktív munkában vannak...

– Ez már a harmincegyedik táborunk, ami mint látszik is, kinőtte magát – kezdte beszélgetésünket Kékedi László, a házigazda Kisgyőr polgármestere, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Tagozatának vezetője, aki így emlékezett a kezdetekre: – Fiatalként volt egy ifjúsági szakkör, ahol Kisgyőrről készítettünk egy népművészet ifjú mestere dolgozatot, ami felölelte az összes „fás szakmát” a szerszámkészítéstől kezdve a gyermekjátékokon át a kapukig, kerítésekig. Ahogy teltek az évek, minden akkori résztvevőnek lett családja, és onnantól nem volt kérdés, hogy mindenkinek itt a helye a táborban, ahol mindenkinek programot kell biztosítani. Akkoriban még tizenketten voltunk, a mostani létszámunk pedig hatvanon felül van. Emlékszem, az első években még csábítani kellett az embereket, hogy jöjjenek, most meg már olyan híre van a faragótáborunknak, hogy sokan bejelentkeznek, van-e még hely számukra. Ami nagy öröm, hogy számos fiatal is csatlakozott hozzánk, most például a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium is képviselteti magát. Az ország minden részéről érkeznek egyébként résztvevők, és mindenkinek megvan a maga feladata a táborban. Ezelőtt harminc évvel sokan furcsán méregettek minket, hogy mit akarunk mi itt szorgoskodni, most pedig már várják, hogy milyen új alkotás fog születni. Az elmúlt három évtized megtette a hatását, Kisgyőrt a természeti szépsége mellett már a fafaragásairól is emlegetik, illetve teljesen megváltoztatta a település arculatát a sok kihelyezett faalkotás.

Kékedi László kifejtette, hogy a köztéri szobrok mellett olyan művek is készülnek, melyeknek funkciója is van, mint például a temető kerítése vagy a padok: „Annak idején a parasztemberek nem feltétlenül dísztárgyakat készítettek, hanem mívesen díszített használati tárgyakat, mint például nálunk a padok.”

Több mint száz

A mostani táborban a fafaragók az utolsó simításokat végzik a Szent Korona-kilátón valamint az Országház betlehemén, és számos új alkotás is készül.

– Az egri barátaim épp királyokat faragnak – folytatta Kékedi László. – Szent István, IV. Béla és Szent László szobra a kilátóhoz vezető sétány mellett fog állni, amihez elkészült a felvezető aszfaltos út is, így minden készen áll az augusztus végi ünnepélyes átadóra.

Felvetettük: számontartják-e az elkészült faragásokat?

– Egyszer megpróbáltam összeszámolni, akkor 127 köztéri alkotásig jutottam, de úgy, hogy például a betlehemet – ami 27 szoborból és négy templomtoronyból áll – egy darabnak számoltam... Azóta pedig már készültek újak is – válaszolta Kékedi László, aki a tervekről is szólt: – Többen vagyunk itt, akik immár több generációval képviseltetjük magunkat, így nem kérdés, hogy lesz-e folytatás, hiszen az utánpótlás és az ötlet megvan. Az elmúlt években elég nagy volumenű műveket készítettünk, és most úgy tervezzük, hogy a jövő évi tábor nem lesz ilyen feszített tempójú. De ahogy ismerem a többieket, ez biztosan nem így lesz, mert már most törik a fejüket a királysétány folytatásán, és mindig benne van egy épp megmaradt fában egy pad vagy lófej...

(A borítóképen: Erdőrészlet, amit megszabadítottak a szeméttől)