Az ember teremtését ünnepli a zsidóság

A szeptember különleges időszak a zsidóság számára, mert ilyenkor köszönt be a zsidó újév, amely a legnagyobb ünnepet, a jom kippurt készíti elő.

– A Gergely-naptár és a zsidó naptár között jelentős eltérések vannak. Idén szeptember 6-án köszöntöttük az 5782. zsinagógai esztendőt, amit a zsidó hagyomány szerint a világ teremtésétől számítunk – mondta Markovics Zsolt főrabbi, a Miskolci Zsidó Hitközség vallási vezetője.

– A Tóra azt írja, hogy a hetedik hónap első napján fújjatok sófárt. Ez egy kosszarvból készült bibliai eredetű hangszer, ami az újév kezdetét jelzi. A Gergely-naptár szerint mindig más, szeptemberi időpontra esik a rós ha-sána ünnep, vagyis a zsidó újév. Az emlékezés napjának is nevezzük, mert szent irataink szerint ekkor teremtette Isten az embert: Ádámot és Évát.

Az önvizsgálat ideje

A zsidó újév központi gondolata a megtérés, magunkba fordulás.

– Ez egy olyan időszak, amikor áttekintjük az előző esztendőt, és önvizsgálatot tartunk. A következő évben pedig megpróbáljuk kijavítani a rossz tetteink következményeit. Mivel ez a megbánás időszaka, ezért szomorú, borús hangulatú ünnep. Az istentiszteletek dallamvilága is mélabús, és magunkba fordulásra ösztönöz. A szertartások jellegzetes színe a fehér, ami a zsidóságnál gyászszín. Rituális étkezéseket is végzünk, amelyeknek sok eleme szimbolikus. Az édes íz fontos szerepet játszik. Például mézet, gránátalmát és szőlőt teszünk az asztalra. Nem használunk savanyúságot a főételhez, hanem kompótot eszünk. A hagyományos zsidó kalácsot, amit egész évben sóba, ezen a napon mézbe mártjuk. Egymásnak pedig azt kívánjuk, hogy jó évre legyél beírva az Élet és Halál könyvébe, amelyet hitünk szerint az Örökkévaló vezet. A zsidóság legnagyobb ünnepétől, a jom kippurtól, más néven az engesztelés napjától ez úgy módosul, hogy jó évre legyél bepecsételve. Idén ez szeptember 15–16-ra esett – osztotta meg a főrabbi.