Újraéledő szomszéd-közösség az élelmiszerpazarlás ellen

Címkék#élelmiszerpazarlás visszaszorítása #ÉtelMentő csoportok #csoport #ÉtelMentő #élelmiszerpazarlás #csoportok #környezettudatosság #Miskolc #Sajószentpéter #Szabados Kinga #kazincbarcika

A közösségi oldalak erejét hívta segítségül Szabados Kinga az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben: az ÉtelMentő csoportok Kazincbarcikáról, Miskolcról és Sajószentpéterről gyűjtik össze környezettudatos tagjait.

Bukovenszki-Nagy Eszter

Fotó: Shutterstock

Szabados Kinga Hollandiában él, de Kazincbarcikán született, aki egy ottani csoportból merítette az ötletet saját kezdeményezéséhez. Nagyon fontos számára a környezettudatos életmód, amit példamutatással és a közösség erejével igyekszik népszerűsíteni. Az ÉtelMentő csoportok lényege, hogy a tudatosság jegyében, a fel nem használt, de még ehető, lejárat előtti élelmiszereket, gyümölcsöket, zöldségeket, vacsora-, illetve ebédmaradékokat ellenérték nélkül felajánlhassák a tagok egymás között. A kulcsszó a tudatosság és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, ami egyébként az egyik legkomolyabb, ám egyben legkevesebbet tárgyalt fenntarthatósági probléma napjainkban.

Régen a szomszédnak

Manapság szinte mindentől azonnal megszabadulunk, amire nincs szükségünk, de régen ez úgy nézett ki, hogy ha maradt az ebédből, megkérdeztük a szomszédot, kéri-e, vagy elvinne-e egy szatyor almát, ami nekünk feleslegessé vált. Most azt sem tudjuk, kikkel lakunk egy házban, de ez egy másik téma…

De hogyan is kell a csoport működését elképzelni?

– Tegyük fel, vásárolok egy csomag mogyoróvajat, de nem ízlik. Ahelyett, hogy kidobnám, vagy hagynám a kamra polcán megromlani, lefotózom, és felteszem az ÉtelMentő csoportba lejárati dátummal és az információkkal együtt (mint például, egy kanállal hiányzik belőle), illetve, hogy melyik környéken átvehető az adott élelmiszer. Ha valakit érdekel, privát üzenetben tudja megbeszélni a felajánlóval az átvétel módját – mondta el érdeklődésünkre a csoportok létrehozója, aki egyébként országos mozgalmat szeretne a jelenleg még csak néhány városban működő életmentésből.

Túl nagy a dinnye, túl csípős a fűszer

Persze ezen túl olyan is előfordul, hogy elszámolja magát az ember, és többet főz a kelleténél. Sokan nem szeretik több napig ugyanazt enni, főleg a gyerekek, akiknek olykor napról napra változik az ízlése, és amit tegnap szerettek, azt holnap már nem hajlandóak megenni. Ilyen esetben a készétel is felajánlható, lehet, hogy valaki épp arra a tányér levesre vágyik, ami másnál felesleges.

– Gyakran egy recepthez csupán egy-két tojás kell, ám mivel néhány darabot nem lehet venni az áruházakban, megvásárolunk egy egész dobozzalt, de nyolc megmarad. Ugyanez a búzadara. Megkíván az ember egy adaggal, de csak egy kilós kiszerelés van, de hetvenöt deka ott marad a kamrában. Vagy amikor megvesszük a banánt, ami túl zöld, aztán mire észbekapunk, már barna. Az sem ritka, hogy túlvásároljuk magunkat, minden napra alaposan eltervezzük, mit fogunk főzni, de egyik nap elhívnak vacsorázni a barátok, másnap meg hulla fáradtak vagyunk, nincs kedvünk a konyhában állni. Észrevesszük, hogy a hozzávalóknak néhány napja van hátra. Vagy amikor nagytakarítást rendezünk a konyhaszekrényben, spajzban és legszívesebben egy nagy szatyor élelmiszert kidobnánk: konzerveket, májkrémet, felbontott, de alaposan lezárt tésztt, kakaót, csokikat, cukrokat, extrém fűszereket, amiket nagyjából egy alkalommal elkészített indiai, indonéz kajához kellettek és tudjuk, hogy soha többé nem fogjuk használni. Vagy csak azért vettünk 4+1-es csomagot mondjuk egy pudingporból, mert akciós volt. Esetleg veszünk egy szép nagy, nyolckilós dinnyét, de persze sehogy sem bír vele a család. Ilyen és hasonló esetekre jött létre a csoport – sorolta a mindennapi és mindenki számára ismerős példákat Kinga.

Kazincbarcika a legaktívabb

Mint kiderült, a kazincbarcikai csoport magasan a legaktívabb, mind a tagok, mind az elcserélt ételek számának tekintetében. A kitalálója azt is elmesélte, az elsőként létrehozott barcikai közösségben percek alatt elkel szinte minden felajánlott élelmiszer. Az alig több mint egy hónapja életre hívott csoport már idestova ezer tagot számlál, a miskolci közösség pedig egy hét alatt már közel háromszáz érdeklődőt szippantott be. A borsodi csoportokon túl egyébként elindult Veszprémben és Dunaújvárosban is a kezdeményezés.

Kinga minden héten összeír egy statisztikát, hány adag étel, hány darab élelmiszer menekült meg a kidobástól, ezzel is motiválva a tagokat, buzdítva őket a folyamatos tudatos hozzáállásra, ételmentésre és a közösség népszerűsítésére.

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/attol-meg-hogy-nem-tokeletes-eheto-5583953/