A lakóhely is befolyásolja, meddig élünk

Ha a világ demográfiai adatait nézegetjük, egy olyan kategóriát találhatunk, mely gyakorlatilag megjósolja, hogy egy adott évben született csecsemők milyen hosszú életnek nézhetnek elébe. Ez a születéskor várható élettartam.

Földünk minden országára találhatunk ilyen adatokat, ezek alapján pedig ki tudjuk következtetni, hogy hol milyen esélyekkel érjük meg az időskort. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt év decemberében adta ki saját adatait a 2019-es évre vonatkozóan, számításaik alapján pedig a következőkre jutottak: Egy tavalyelőtt született gyermek Japánban számíthat a leghosszabb életre, ott átlagosan 84,3 évet jósolnak a fiúknak és lányoknak együttvéve. Az talán nem meglepő, hogy a nőknek hosszabb életet jósolnak a férfiaknál, így Japánban 86,9 évre rúg már ez a szám, a férfiaknak viszont nem Japánban, hanem Svájcban van nagyobb esélyük megközelíteni a 100 éves kort: itt a lista elején 81,8 éves korra számíthatnak, szemben Japán 81,5 évével.

Mi a közös nevező?

Japán és Svájc mellett Dél-Korea, Szingapúr, Spanyolország, Ciprus, Ausztrália, Olaszország, Norvégia és Izrael töltik be az első 10 helyet a születéskor várható élettartamok ranglistáján, mind 80 éves jósolt kor fölött. A ranglista végén Szomália, a Közép-afrikai Köztársaság és Lesotho található, ahol átlagban még 60 évig sem élnek majd azok az emberek, akik 2019-ben születtek.

Étrend, szokások, lakókörnyezet

Ezek az adatok természetesen nincsenek kőbe vésve, rengeteg tényező befolyásolja, hogy ki meddig él. Mégis, a magas várható élettartamú országokban szokták sokan keresni „a hosszú élet titkát”, megvizsgálva azt, hogy miben hasonlítanak ezek a helyek és miért adnak nagyobb esélyt arra, hogy a népességük többsége a 80 éves kort is megélje.

Spanyolországban az olívaolajban és zöldségekben gazdag és jellemzően borral kísért mediterrán étrend mellett a szieszta szokása is hozzájárulhat az egészséges és hosszú élethez, mivel a kora délutáni hosszabb ebédszünetnek köszönhetően egy gyorsétel helyett teljes értékű ebéddel élnek a munkanapokon is.

Még egy közös tényezője a kék zónáknak az, hogy erősen integrált közösségekben élnek az emberek, szorosak a társas kapcsolatok és jellemzően előtérben van a lakosok életében a vallás és spiritualitás. A középpontban álló 263 megkérdezett 100 évnél idősebb szépkorú közül csupán öt nem volt tagja semmilyen lelki közösségnek.

Végül a lakókörnyezet tényezőjére hívja fel a figyelmet a brit hírlap, ugyanis azok a területek, ahol a legtöbb 100 évnél tovább élő embert találjuk, gyönyörű tájakkal rendelkeznek. Azonban nem önmagában tulajdonítható a hosszú élet titka a lakókörnyezetnek – az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén a legtöbb százéves ember például a mezőgazdaságban dolgozott, így a hegyes, sziklás tájat nemcsak otthona kényelméből szemlélgette, hanem hosszú évtizedeken át dolgozott rajta.

Sok tényező kombinációja

A hosszú várható élettartamhoz még sok más tényező hozzájárul az életmódon kívül, például az, hogy milyen az adott terület politikai stabilitása – ha instabil, polgárháborús, háborús területről van szó, az megrövidítheti a lakosok várható életét. Számít az is, hogy mennyire fejlett egy adott területen az egészségügyi ellátás, illetve az, hogy mennyire könnyű ahhoz hozzájutni, ha megbetegednénk, vagy baleset érne. Nem mindegy az sem, hogy milyen a levegő minősége és mennyi stressz ér életünk során.

A listát hosszan lehetne sorolni, de egyértelmű választ még nem találtak a tudósok arra, hogy egészen pontosan milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy minél többen minél hosszabb életkort élhessenek meg. Még rengeteg a megválaszolatlan kérdés a tudomány előtt.