Amiért megéri várni és kiélvezni a kort

Az öregség nem olyan rossz, ha figyelembe vesszük az alternatíváját – tartja egy mondás. Sokaknak negatívumok sora juthat eszükbe arról, ha belegondolnak, hogy idősek lesznek egyszer, de a BBC cikkében rávilágít a tömérdek pozitívumra, amiért megéri örömmel várni az öregkort, és kiélvezni azt.

Már ősidők óta a testi romlás szinonimájaként tekint az ember az öregedésre, az ókori görögöknél konkrétan betegségként tekintettek rá. A modern tudomány azonban felismerte, hogy ahogy idősödünk, nem egy egészségügyi lejtőn haladunk lefelé – sőt.

„Bölcsebb” immunrendszer

Ahogy elménkben is bölcsebbekké válunk idős korunkra, úgy az immunrendszer is „bölcsebb” lesz. Az immunrendszer emlékezeteként funkcionáló különleges fehérvérsejtek elraktározzák az életünk során velünk szembejövő betegségek tulajdonságait, hogy megfelelő módon tudjon a szervezet védekezni, amikor másodszor vagy sokadszor találkozik ugyanazzal a kórokozóval. John Upham, a Queenslandi Egyetem professzora szerint a szervezet 40-50 évig „emlékszik” különféle betegségekre, ennek köszönhetően a negyvenes és késő hatvanas vagy kora hetvenes éveinkben a legfelkészültebb az immunrendszerünk. Ez a tény a gyakorlatban is látható: míg a húszévesek évente kétszer-háromszor fáznak meg, ötven év fölött már csak egy-két alkalom lesz az átlag egy évben a BBC szerint.

Vannak kifejezetten olyan járványok is, melyek a fiatalokra nézve veszélyesebbek. Ilyen volt a száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárvány, mely világszerte 50 millió áldozatot követelt, de ezek többsége 20 és 40 év közötti volt. Hasonló volt a 2009-es sertésinfluenza-járvány is abból a szempontból, hogy az áldozatok többsége 65 év alatti volt. A brit lap szerint ez annak köszönhető, hogy ezek a vírusok az immunrendszer túlreagálását váltották ki, vagyis a szervezet a betegség mellett önmagát is pusztította. Így minél erősebb valaki szervezete, ezen kórokozók miatt annál nagyobb veszélyben van.

Jobb mentális egészség

Az allergiák esetében is az figyelhető meg, hogy gyerekkorban és a harmincas éveinkben súlyosabban jelentkeznek a tünetek, mint idősebb korunkban.

Míg nehezebben oldanak meg matematikafeladatokat, és lassabb a reakcióidejük, egy, a BBC által idézett ­seattle-i felmérés arra jutott, hogy az idősebb önkénteseknek gazdagabb a szókincse, jobb a tájékozódási képessége, a szóbeli emlékezete és a problémamegoldó készsége a fiatalokhoz képest.

A szépkorúaknak általában a közérzete is jobb – erről a New York Times írt a Chicagói Egyetem 2015-ös kutatása alapján. A 65 éven fölöttiek nagyobb százalékban vallották magukat nagyon boldognak a 18–34 év közöttieknél. A Kaliforniai Egyetem 2016-os kutatásából pedig az derült ki, hogy az idősek általában elégedettebbek, boldogabbak, kisebb arányban depressziósak, illetve kevésbé szoronganak a fiatalokhoz képest.

A legtöbbet kihozni

Ahogy világszerte növekedik a születéskor várható élettartam, a világ népességének egyre nagyobb része nyugdíjaskorú. Az ENSZ 2020-as adatai alapján 727 millió 65 évnél idősebb ember él a Földön.

A HelpAge International globális indexe alapján összegezte, hogy mely országokban lehet a legjobb szépkorúnak lenni annak alapján, hogy milyen egészségesek, mennyire stabil a bevételük, mennyire iskolázottak, milyen munkaviszonyuk van, illetve környezetük hogyan viszonyul az idősekhez – legyen szó ingyenes tömegközlekedésről vagy közösségépítésről.

Kanadát és az Egyesült Államokat leszámítva csupa európai ország tölti be a tíz legjobb helyet az amerikai CBS által kiadott listán. Kanada az ötödik helyet azzal érdemelte ki, hogy ott kiemelkedően jó az egészségügyi helyzet és a pénzügyi stabilitás. Az idősek 97,7 százaléka meg tud élni a nyugdíjból, és csak 6,8 százalékuk sorolható be a szegények közé. A negyedik helyen álló Németország különösen iskolázott nyugdíjasréteggel büszkélkedhet, akiknek jellemzően nagyobbak a polgári szabadságaik és a társadalmi kapcsolataik más országok időskorúihoz képest.

A dobogót Svédország, Norvégia és Svájc foglalja el. A svédeknél 60 év fölött is magas a foglalkoztatottság, és a németekhez hasonlóan magas az iskolázottság is. A skandináv országban továbbá magas az idősek elégedettsége a közbiztonsággal, a tömegközlekedéssel és a szabadságjogokkal is. Norvégia abból a szempontból múlja felül Svédországot, hogy csupán egy elenyésző 1,8 százalékos szegénységi rátát ír az idősebb korosztálynál, akiknek a 100 százaléka nyugdíjat kap és meg is él belőle. A 60 év felettieknek azonban Svájc tűnhet a legvonzóbbnak az egész világon: itt kifejezetten nyugdíjasbarát kormányzati intézkedések hosszú és egészséges életet biztosítanak a szépkorúaknak. Egy 60 éves ember itt még 25 évnek nézhet elébe, melyből 19-et egészségben fog tölteni. A svájci nyugdíjasoknak erősek a szociális kapcsolataik és kielégítőek a polgári szabadságjogaik. A tökéletességtől azonban még Svájc is elmarad. Bár 65 év felett minden svájci nyugdíjból él, 16,1 százalékuk szegénységben – ez pedig a regionális átlagnál is magasabb.

(A borítóképen: A felmérések szerint többen vallják magukat boldognak az idősek közt, mint a fiatalok esetén)