A magyar bor szeretetét hirdeti a nagyvilágban

Herczeg Ágnes az ország egyik legismertebb borszakértője, aki azért dolgozik, hogy a magyar borok itthon és a nagyvilágban is méltó helyükre kerüljenek. A borsodi születésű szakembert gyakran láthatjuk a világ legismertebb borversenyeinek bírájaként is. Ezúttal Krakkóban értük utol egy beszélgetés erejéig, de néhány nappal korábban Varsóban és Lisszabonban járt, hogy a nagykövetségen és néhány beszállítónál a magyar borokat népszerűsítse.
 

Borsodon belül Dédestapolcsányban született, a családja jelenleg is itt él? 
Az csak a kezdet, hogy minden rokonom dédestapolcsányi, de a nagyszüleim még szomszédok is voltak, úgyhogy ötszáz méteres körön belül minden közeli rokonomat meg tudtam látogatni. Édesanyám védőnő volt, majd biztosításokkal foglalkozott, édesapám építészmérnökként végzett, és a BorsodChemben dolgozott üzemvezetőként. A bátyám a mai napig a BorsodChemben dolgozik.

Hogyan került az ország másik végébe, Győrbe? 
Egerben jártam középiskolába, de az ismeretségi körömből néhányan Győrbe mentek egyetemre, és egyre inkább vonzott, egyre jobban érdekelt, ahogyan ők ott a világot látták. Bár felvettek volna a Miskolci Egyetemre, én – mint a legkisebb királykisasszony – elindultam egy batyuval szerencsét próbálni. Tehát tudatosan választottam Győrt, szerettem volna megtapasztalni, hogy milyen az az életforma, amiben kicsit több idő van a kulturális dolgokra és a barátokra. Egy kicsit másabbnak láttam ott az életet, és valóban más is volt. Azt is gondoltam, innen talán könnyebben el tudok majd helyezkedni az egyetem után. Ne felejtsük, huszonöt évvel ezelőttről beszélünk…
 

Hogyan jött az életébe a bor? 
A boros dolgaimat is Győrnek köszönhetem. Ha otthon maradok, akkor ezzel a fajta szemlélettel nem találkoztam volna, hiszen nálunk – bár mindenkinek volt bora – a borkereskedelem nem volt jellemző. Nem volt olyan típusú borszaküzlet a környékünkön, mint Győrben. Valószínűleg nem lennék most borszakértő, ha a Miskolci Egyetemen tanulok tovább. Győrben nemzetközi kapcsolatok szakra jártam. Mi voltunk az első induló csoport. Szinte adta magát, hogy borklubbot csináljak, hiszen Egerben jártam középiskolába, és sokan úgy gondolták, hogy az egriséget, az egri borokat, a magyar borok szeretetét hozom magammal. Rendezvényszervezéssel már a középiskolában is foglalkoztam. Ez volt a kiindulópontja annak az ötletnek, hogy hozzunk egy kis borkultúrát Győrbe. Így jött létre egy borklub, és ebben lett partnerem a Győri Bortársaság. Már az egyetem mellett elkezdtem dolgozni, és egyre inkább kezdtem meglátni a karrierlehetőséget abban, amit csináltam.
 

Hogyan lett ebből nemzetközi karrier? 
Az én vágyam az volt, hogy jobban megismerjem a világot, ez vitt Borsodból Győrbe, onnan Pestre, majd Londonba, végül szerte a világba, többek között New Yorkba és Kínába, ahol szintén jelent meg könyvem. Szeretek tanulni, fejlődni, és karrierem során folyamatosan a továbblépés lehetőségeit keresem. Amikor megszületett a lányom, elkezdtem londoni tanulmányaimat. Két éven keresztül a Wine and Spirit Education Trust programban tanultam, 2010-ben szereztem meg a diplomát, majd hét évet töltöttem a Masters of Wine programban. Úgy gondolom, a boros szakma soha véget nem érő tanulás. Mindenképpen haza szerettem volna hozni ezt a tudást, elegyítve azzal a küldetésemmel, amely már 2007-ben megfogalmazódott bennem, amikor komolyabban elkezdtem a borokkal foglalkozni, hogy közérthetően kommunikáljak a borról. Egyszerűen megfogalmazva úgy szeretnék a borról szakértelemmel beszélni, hogy az anyukám is megértse.
 

Mi ezzel a célja? 
Megszerettetni a magyar borokat, a kulturált és mértékletes borfogyasztást a mindennapokban, nemzetközi szinten is. A magyar bor szeretetét viszem szerte a nagyvilágban. Edukációkat, promóciós programokat csinálok. A magyar bormárkát építem például most Lengyelországban, de nagyon sok együttműködésem van különböző szervezetekkel, borászatokkal. A Lidl nagyon komoly partner számomra, a borstratégiai tanácsadója vagyok. Ez elképesztően izgalmas feladat, hiszen ha a minőségi borokat el lehet juttatni az emberekhez, akkor erre a legalkalmasabbak ezek az élelmiszerláncok. Én úgy ítélem meg, szakértőként a legnagyobb feladat az, hogy szűrőt tartsunk, és kiválasszuk azokat a borokat, amelyek egy adott árkategóriában a lehető legjobb minőséget képviselik. Azért vagyok nagyon büszke erre a közös munkára, mert úgy érzem, sokat tettünk azért, hogy megszerettessük a minőségi borokat a magyar emberekkel. És nem csak a magyar borfogyasztókkal, hiszen a palackosbor-export 33 százaléka a Lidlön keresztül hagyja el az országot, így a Lidl a legnagyobb magyar borexportőr.
 

A világ vezető borszakértői között tartják számon. Milyen súlya van a sikereinek? 
Nagyon jó érzés például, hogy amikor külföldön járok, sokszor név szerint köszöntenek. Sok az ismerős, a közös történet, erősek a nemzetközi kapcsolataim. Csodálatos megtapasztalni, hogy egy-egy rólam szóló poszt vagy online cikk kapcsán azt kommenteli a portugál sommelier-nek Makaóból egy Master Sommelier, hogy ölelgesd meg az én drága barátomat, vagy hogy Brazíliából küld át egy rólam szóló portugál cikket az ottani borszakértőbarátom. Ezek nagyon jó érzéssel töltenek el, különösen azért, mert nem jött könnyen az elismerés, huszonkét év munkája van mögötte. Emellett a siker felelősség is, hiszen a minőségre többszörösen oda kell figyelnem.
 

Ha már export. Sokáig azt gondolták, hogy a tokaji bor van olyan jó és híres, hogy eladja magát bárhol a világon. Ma már a borászok sem gondolják így. Mennyire piacképes a tokaji bor külföldön? 
A tokaji bor különleges és egyedülálló, ez vitathatatlan tény. De a jó bornak is kell cégér. Nem igaz, hogy önmagától működik. Hiába van egy tehetséges muzsikusfiú egy faluban, ha senki nem tud róla, akkor az ő hírneve a falun belül marad. Ahhoz, hogy a tokaji bor nemzetközi sikereket érjen el, nagyon sokat kell dolgozni, beszélni róla, kommunikálni, vinni a hírét, fogadni a vendégeket. Ez nagyon nagy munka. Manapság olyan információdömping árad ránk, hogy ha ebben látszódni szeretne bármilyen termék, akkor nem lehet elég sokat beszélni róla. Akkor is, ha kiváló termékről van szó. Ha nem tudnak róla, nem fogják keresni, akkor pedig csak ülünk rajta.
 

Mennyire lényegi kérdés a külföldi piacra jutásban az ár? 
Mindig nagy kérdés, mit mennyiért lehet megtermelni és eladni, és a végén miből élünk meg. Ezért fontos, hogy a magyar bor jó hírét minél több helyre elvigyük, mert ha keresik a terméket, akkor már az ár sem lesz annyira érzékeny.
 

Többen is adnak el külföldre bort, de mindenki próbál magának piacot keresni, ebben általában közvetítők működnek közre, és sokak bora inkább vendéglátóhelyekre jut el, nem feltétlen üzletekbe. Mi lenne a jó út? 
Teljesen normális, hogy mindenki a saját mindennapi megélhetésén dolgozik. De ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor hogyan szoktunk beszélni a borokról? A francia borok, az olasz borok, a spanyol borok. Ezért a legfontosabb, hogy léptessük nemzetközi szintre a magyar borokat. Nagyon nehéz elfogadni, hogy egy tág kategóriát építünk, és lehet, hogy ma nem nekem lesz jó, hanem a szomszéd borásznak vagy egy másik borvidék borászának. Mert ez hosszú távú építkezés. De ha a végeredmény az, hogy azt mondják az emberek, a magyar bor jó, akkor mindenkinek jobb lesz, hiszen van egy pozitív kép. Bizalom épül a magyar borokkal kapcsolatban, és mindenkinek könnyebb lesz a saját útja és feladata is. Egy átlagfogyasztónak nincs speciális boros tudása, de ha az a kép él benne egy nemzet boráról, hogy az megbízhatóan jó, akkor bátran le fogja emelni a polcról. Az éttermekben jó esetben van sommelier, akinek van ilyen tudása, és a vendégek bíznak benne, hogy amit ajánl, az valóban a legjobb választás. De ez a borfogyasztásnak csak elenyésző hányada. Egy áruház akár több ezer palack bort is elvisz egy akciós hétre, de gondoljunk bele, hogy hány étterem és hány eladott palack kell ahhoz, hogy ez a szám összejöjjön.
 

Mennyire keresett most az édes bor? 
A probléma az, hogy egyidőben elterjedt a közbeszédben, hogy édes bort inni ciki. A közhiedelem szerint a minőségi bor száraz, ha édes bort kér valaki, akkor szabadkozik, és ez hatalmas gond. Éppen a Tokaji borvidék, ahol fantasztikus édes boraink vannak. Nem az a baj, ha egy bor édes, hiszen fantasztikus édes borok, félédes borok készülnek természetesen. Valószínűleg az alacsony minőségű édes borok miatt indult el ez a hiedelem, amelyek azért voltak édesek, mert a készítők hozzáadott sűrítményekkel próbálták leplezni a hibáikat. Ezért amikor valaki szabadkozik, hogy ő az édes borokat szereti, akkor én meg szoktam dicsérni, hogy legyen rá büszke, hiszen a világ legjobb borai is édesek.

A világ megváltozott, már nem érvényes a klasszikus felállás, miszerint a nő helye csak otthon lehet Herczeg Ágnes
 

Egy korábbi cikkben említette, az is missziója, hogy a nők jelenlétét erősítse az ágazatban. Az utóbbi években egyre több női borász ér el sikereket Magyarországon, hogyan látja a jelenlegi helyzetüket? 
Nagyon értékes férfiak és nők dolgoznak a szakmában. Kulturális és társadalmi okokból kifolyólag tradicionálisan a férfiak űzték ezt a szakmát, és más hivatásokat is, míg mi, nők inkább a családi fészekre fókuszáltunk. Azonban a világ megváltozott, már nem érvényes a klasszikus felállás, miszerint a nő helye csak otthon lehet. A nőknek is helyt kell állniuk a munka világában. Nagyon komoly változásokat hoztak az elmúlt évek ezen a területen. Sok női borász tett azért, hogy a nők által készített dolgok, az ő teljesítményük ne legyen másként megítélve. Nem előny vagy hátrány, ha egy nő csinálja, ne legyen másként mérve, ne legyen előtte egy mosoly. Legyen egyenrangú. Sokkal elfogadóbbak lettek az emberek, a fiatalok közül egyre többen mernek ilyen pályát választani. Egyre több borszakértőt, sommelier-t látunk nőként a pályán, szakírókat, borászokat, így ebben nagyon komoly változást látok. Egyensúlyi állapot felé tartunk, és már nem vagyunk tőle messze.
 

Nem merült fel az évek alatt az, hogy Kelet-Magyarországon, esetleg Borsodban kamatoztassa a tudását? 
Ez már meg is történt, hiszen például egy egri borászatnak, a Gróf Buttlernek voltam a vezérigazgatója több éven keresztül, tehát azért vissza-visszajövök. Nekem hatalmas nagy szerelem a szülőfalum. Dédestapolcsány az én szívemben továbbra is a világ közepe, és szerintem ennél szebb falut nagyon keveset lehet találni a világban.
 

Herczeg Ágnes névjegye

Tíz éven keresztül tanult a legelismertebb nemzetközi boros képzési rendszerekben, emellett közgazdászként nemzetközi kapcsolatok diplomát szerzett a Széchenyi István Egyetemen és marketingdiplomát a Budapesti Metropolitan Egyetemen. 2007 óta saját boros tanácsadó céget vezet. Az Év Női Vállalkozója díj 2015-ös nyertese. Szerzőként és társszerzőként kilenc könyvet írt. 2018-ban TEDx-előadóként is debütált. 2019-ben átvehette – Közép-Európából egyedüliként – a WSET és a IWSC Future 50 díját. Ezt a szakma 50 legígéretesebb nemzetközi szakértője kaphatta meg. Csapatával mára alapvetően tanácsadással, márkaépítéssel, üzletfejlesztéssel foglalkozik. Több borászat, borvidék és márka stratégiáján, kommunikációján dolgozik, és exportfejlesztésben is ad támogatást. Rendszeresen bírál a legrangosabb nemzetközi borversenyeken, mint például az International Wine ­Challenge és a Decanter World Wine Awards. Herczeg Ágnes házas, egy lánya van. 
 

(A borítóképen: Herczeg Ágnes célja megszerettetni a magyar borokat, a kulturált és mértékletes borfogyasztást a mindennapokban, nemzetközi szinten is)