Kemencében sültek a sütemények

Az ötvenes-hatvanas években volt kisgyerek Toplenszki Józsefné Ibolya. Karcsán, abban a házban éltek akkor is, mint ahol most él a férjével. Nem voltak odavalósiak, Erdélyből menekült a család, így konyhájukban ötvöződtek a helyi és az erdélyi szokások. (A nyugdíjas tanárnő neve ismerős lehet olvasóinknak, többször indult receptversenyünkön, és mindig szép eredményeket ért el.) 

– Öten voltunk testvérek, és csodálatos karácsonyaink voltak – mondja Ibolya. Hosszan mesél, hogy hogyan várták a Jézuskát, hogy mi mindennel díszítették fel a fát, és milyen kézzel készített ajándékokkal lepték meg egymást. Kedves karácsonyi emlék, hogy az ünnepre sikerült beszerezni némi déligyümölcsöt, édesapja gerezdekre vágta a narancsot, mindenki kapott belőle egy keveset.
 

Sült alma és birsalmasajt 
 

– Hús hetente csak egyszer volt a hentesnél, sokaknak nem jutott. Ezért is kezdtünk baromfit tartani, pulykát, kacsát, gyöngytyúkot – mondja. Édesanyja sok befőttet tett el nyáron, így abból is jutott az ünnepi asztalra. De a karácsony fénypontja a diótorta volt, amit édesanyja még az ő anyukájától tanult. Ez a kézzel írott recept a mai napig megvan, Ibolya minden évben maga is elkészíti az ünnepre, igaz, egy picit változtatott rajta a család igényeihez igazodva. (A recept a cikk alján található) 

Megtudjuk, bejglit nem sütöttek az ünnepre, kőttest viszont igen, ez egyfajta kelt tészta mák- és diótöltelékkel. Aprósütemények és mézes sütemény is készült minden évben. 

– Sült almát is ettünk mindig. Az utcában élő gyerekeket birsalmasajttal kínáltuk. A felnőttek az édesapám készítette borokból ihattak, igazi különlegesség volt a csipkebogyó- és a fügebora. Puncsot is kínáltunk, tojássárgából, meleg tejből, rumból. 

Ibolya a karácsonyi menüről is mesél. 

– Disznót is hizlaltunk. Ünnepek előtt másfél héttel vágtuk le – árulja még el. A faluban sokan káposztalevest ettek szenteste, rájuk nem volt jellemző. Sokan ettek disznótorost, sült húst párolt káposztával, ez náluk is előfordult. Elmaradhatatlan volt az ünnepi asztalon a húsleves csigatésztával, a főtt hús, a rántott hús. Néha ajándékba őzet, fácánt kaptak, abból pörköltöt, levest főztek. Készítettek mákos gubát is, a hozzá való gubákat maguk sütötték a kemencében. Szívesen emlékszik még vissza az aszalt gyümölcsökre – apai nagyapjának nagy gyümölcsöskertje volt – ezekből mindig került a karácsonyi kalácsba. 

– Volt édesanyámnak egy csináltatott, hatalmas, kör alakú kalácssütője, abban sült a kalács, az abból vágott szeleteket tovább kellett felezni, akkorák voltak. Kemencében sültek a sütemények, a kalácsok is.

Diótorta, ahogy régen és ahogy most készítik

A karácsony fénypontja volt az a diótorta, amit édesanyja még az ő anyukájától tanult Erdélyben, meséli az Északnak Toplenszki Józsefné Ibolya. Ibolya minden évben maga is elkészíti az ünnepre, igaz, egy picit változtatott rajta a család igényeihez igazodva. Ibolya a recepthez még hozzáfűzi, az eredetit osztja most meg, de ő kevesebb (feleannyi) cukorral, esetleg ízesítőszerrel, valamint vaj helyett margarinnal készíti. Mivel nagy a család (két lánya, 6 unokája van), valamit kitalált még hozzá, amivel gazdagabbá teszi.

A diótorta
 

Hozzávalók: 
30 dkg porcukor,
6 tojás, 
egy borospohárnyi (kb. 1 deci) zaccos presszókávé, 
fél marék darált dió (ez több is lehet, amennyit a tészta felvesz),
20 dkg finomliszt,
sütőpor 

A tésztához: 

Főzött krém: 
1 negyed liter tej, 
2 evőkanál liszt 
 

Kevert krém: 
20 dkg teavaj, 
20 dkg porcukor, 
két marék darált dió (lehet több is), 
1 vaníliás cukor, 
kevés (két evőkanál) rum 

Elkészítése: 
A 6 tojássárgáját kikeverjük, hozzáadjuk apránként a porcukrot és a zaccos, lehűtött feketekávét. 20 dkg lisztet a sütőporral és a darált dióval hozzákeverünk. A 6 tojásfehérjét habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a tésztába. Kisebb méretű, sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, 30 perc alatt sül meg. Ha kihűl, kettévágjuk. 
 

Elkészítjük a két krémet. Először a tejet a liszttel nagyon lassan, kevergetve megfőzzük, kihűtjük. Külön tálban összekeverjük a kevert krém hozzávalóit, majd összekeverjük a főzött krémmel. 
 

Ezzel a krémmel kenjük meg az alsó tortaszeletet, rátesszük a másik felét. A tetejére és az oldalára is kenünk a krémből. Diógerezdekkel, mazsolával díszítjük. 

Ibolya egy kicsit átalakította a receptet. 2 doboznyi babapiskótát egyenként rumos vízbe márt. (Nagyon rövid ideig, hogy ne ázzanak túl.) Miután a kettévágott torta alsó részét megkeni a krémmel, egy sor rumos babapiskótát helyez rá, majd újabb réteg krém következik. Erre újabb sor babapiskótasor kerül (az előző sorra merőlegesen). Erre a sorra is krém kerül. Ráteszi a torta tetejét, és bevonja krémmel, a tetejét diógerezdekkel, mazsolával díszíti. Persze ehhez több krémet kell készíteni. 
 

(A borítóképen: Toplenszki Józsefné)