Egy életre elvarázsolta a kalárisok szépsége, csillogása

A gyöngyfűző szakkör idén januárban ünnepelte fennállásának hatéves évfordulóját. A nyékládházi szakkör lelke, ötletgazdája, vezetője Balla Imréné Almási Gabriella önkéntesként, a szabadidejében foglalkozik tanítványaival. Gyermekkora óta foglalkozik gyöngyfűzéssel. Tulajdonképpen mindent fűzött, kezdetben gyermekláncfűből és tésztából készített nyakláncot magának. Akkoriban a búcsúkban lehetett kapni készen kalárisokat, azok szépsége, színe, csillogása elvarázsolta kislányként – mondta Gabriella. Ezután célirányosan kereste már a gyöngyöket. Később már olyat, amit maga fűzhetett föl. A hobbi egyre erősebben jelen volt az életében, ezért szerette volna képezni magát. Először autodidakta módon könyvekből tanulta meg a különböző formákat és technikákat. A színek egymáshoz illesztését, illetve a népi hagyományokat, népviseleteket is elkezdte tanulmányozni. A tudását mára már tökélyre fejlesztette, nemrégiben a gyöngyfűző Népi Iparművész címet is megkapta. Munkáit zsűrizteti a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületben – melynek tagja is – minden évben. Kiállításokon, vásárokon és néptáncosok viseletében is gyakran találkozni az általa készített ékszerekkel. Mindent egyedül alkot meg, a népviseletek esetében pontos szabályok mentén. Azonban modern művei is vannak, amelyeket saját tervei alapján valósít meg. 

Életforma lett 

A kezdetben hobbinak induló tevékenység annyira magával ragadta, hogy a „lelkes ama­tőrséget” – ahogyan Gabriella fogalmazott – profizmusra szerette volna cserélni. Ezért egyre többször kereste a lehetőségeket, ahol tanulhat. Mostanra már rengeteg alkotótáboron, képzésen van túl. Egyre több fűzési technikát és népművészeti csoportot ismert meg. A tudását mesterektől sajátította el. Először nem volt biztos magában, de a kezdeti sikerek újabb lendületet adtak – vélekedett Gabriella. Az alkotások zsűrizésekor voltak csalódások is, de akkor sem csüggedt, mert a hibákból is tanulni lehet. Ezek néha csak apróságok, amiket lehet korrigálni, hogy a végeredmény jó legyen. 

Folytatni akarták 

 

A felnőtteknek szóló szakkör gondolata nem rögtön fogalmazódott meg. Először kézműves-foglalkozásokon gyerekekkel kezdett. A művelődési házban jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódóan tartottak játszóházas alkalmakat iskolásoknak, ahová a tanító nénik hozták el a gyerekeket. Az egyik ilyen egy március 15-ét megelőző foglalkozás volt, ahol kokárdát fűztek gyöngyből, melyet már viselhettek is az ünnepségen az általános iskolában. Ezt egyre több alkalom követte, és már Nyékládháza nagy rendezvényein is felkérték, hogy a kézművessátorban legyen gyöngyfűzés, amelyet ő koordinál. Ezek mindig nagy sikert aratnak, néha kígyózik a sor a sátor előtt. Egyébként pedig nemtől és kortól független tevékenység – állította Gabriella. Fiúk is szoktak gyöngyöt fűzni édesanyjuknak vagy lánytestvérüknek, de sokszor a nagyszülő unokájával együtt érkezik, mert mindketten ki szeretnék próbálni. Ez igaz a szakkörre is. A kisiskolástól a dédnagymamáig minden korosztály jelen van. Illetve ide is járnak fiúk – tette hozzá a népi iparművész. A nyékládházi búcsúba vitte ki először a kézműves ékszereket, amelyek rögtön elkeltek. A vásárlók pedig azt kérdezték, hogyan lehet ezt megtanulni. Amikor kiderült, hogy Gabriella folyamatosan képzi magát, többen arra kérték, hogy adja át nekik a tudását. Így indult el 2016-ban a Furmann Imre Művelődési Házban egy gyöngyfűző tanfolyam. Már a képzés elején felmerült, hogy ha véget ér, akkor legyen folytatás. Ekkor született meg az ötlet, hogy szakkör formájában maradjanak együtt a gyöngyfűzés iránt érdeklődők. Időközben a tagok száma is szépen gyarapodott, jelenleg több mint harmincan vannak. A hangulat barátias, sokszor úgy repül az idő, hogy észre sem veszik. Mindenki a saját tempójában fejlődik, de semmi sem kötelező. Gabriella arra biztatja őket mindig, hogy ne adják fel, mert ez egy fejleszthető tudás, és szorgalommal minden sikerülhet. A kézügyesség fontos, ezért időt kell adni arra, hogy ráálljon a kéz az apró mozdulatokra. Ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor a gyermek írni tanul, abban az esetben is a finommotorikát kell fejleszteni. Emiatt is általában a játszóházas foglalkozásokra nagyobb lyukú gyöngyöt visz, mert azt könnyebb fűzni, és nem lesz kudarcélménye a gyereknek. A lényeg az alkotás öröme. 

A mesterek útján 

 

Gabriella újabb és újabb ötletekkel érkezik a szakkörbe. Legutóbb háromdimenziós angyalkát álmodott meg, aminek elkészítése okozott némi fejtörést tanítványainak, de addig gyakorolták, amíg rá nem éreztek, hogyan kell megfűzni – mesélte a szakkörvezető. Hozzátette: manapság már mesterképzéseken is részt vesz, igyekszik profi szintre emelni a gyöngyfűzés tudományát. Megrendelésre is dolgozik, de nem szereti a futószalagszerű gyártást, az egyediség fő szempont nála. Mostanság az foglalkoztatja, hogy közeledik nemzeti ünnepünk, így március 15-re készülve nemzeti színű nyakláncokat, karkötőket, medálokat készít. 

(A borítóképen: Balla Imréné Gabriella szépséges nyakláncokat és gyöngyfüzéreket készít )