Egy napra újraéledt a hercegkúti foci

A Sárospatak melletti sváb kistelepülés, Hercegkút volt az első állomása a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, valamint a közismert sportnapilap, a Nemzeti Sport főmunkatársa, Csillag Péter által közösen kiötlött futballmentő túrának. 

Kedvező fogadtatás 

Mint arról korábban már beszámoltunk, a kezdeményezés gyökerei még tavaly őszre nyúlnak vissza, amikor a sátoraljaújhelyi múzeumban talált új otthonra a „Hátsó füves – egy eltűnő futballvilág képei” című kiállítás. A sajátos hangulatú, főleg fotókból és lelátót, öltözőt, kispadot idéző enteriőrből összerakott tárlat a falusi futballkultúra semmihez nem hasonlítható világát idézi fel. Az ötlet a Nemzeti Sportban korábban megjelent cikksorozat alapján született, hiszen a lapban a fotóknak csupán egy részét sikerült közzétenni, de azok mellett a képanyag elkészítésében részt vevő fotósok számos, kiváló, beszédes pillanatot csíptek el. 

A kiállításhoz kapcsolódva a múzeumban kialakítottak egy retró vendéglátó helyiséget, amely a Harmadik Fél­idő Bisztró néven időnként labdarúgással kapcsolatos beszélgetéseknek ad helyet, amelyen gyakran vesznek részt a magyar labdarúgás ismert alakjai: szövetségi kapitány, edző, labdarúgó, játékvezető, fotóriporter fordult meg eddig a helyszínen. A rendezvénysorozat körül kialakult baráti társaság körében merült fel az ötlet, hogy szervezzenek egy olyan alkalmi labdarúgócsapatot, amely egy-egy mérkőzés keretében újra életet visz a bezárt – gyakran festői szépségű – labdarúgópályákra. 

Minden település nagyon kedvezően fogadta a megkeresésünket

- dr. Ringer István

A Zempléni Főnix néven megalakult gárda először tehát Hercegkútra látogatott el, ahol dr. Ringer István, a Kazinczy Múzeum igazgatója beszélt az előzményekről, valamint az akció céljairól. Kiemelte: minden településen nagyon kedvezően fogadták a megkeresésüket. Hangsúlyozta, hogy céljuk nem a megszűnt labdarúgóélet újraindítása az adott faluban, hanem a régi focimeccsek hangulatának felidézése. Első körben nyolc helyszínre látogatnak el, a záróprogram pedig Sátoraljaújhelyen lesz, ahol egy mini focitornát rendeznek szándékaik szerint a magyar öregfiú labdarúgó-válogatott részvételével, ahol ismert egykori játékosok is megjelennek majd – ígérte az igazgató. Hozzáfűzte: még el sem kezdődött az első futballturné, máris több település jelezte, hogy ők is szívesen vendégül látnák a Zempléni Főnix csapatát egy jó hangulatú, barátságos mérkőzésre. 

A rendezvényen többen is utaltak Csillag Péter nemrég megjelent cikkére, amely azzal szembesítette az olvasókat, hogy csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 102 futballcsapat szűnt meg 2000 és 2022 között. 

Társadalmi munkában 

A mérkőzést megelőző beszélgetésen felidézték a hercegkúti futball érdekes és színes történetét is. Ezen részt vett Rák József – vagy ahogyan helyben sokan emlegetik, Csöpi bácsi – is, aki 2000 és 2011 között a település polgármesteri tisztét is betöltötte. Ő volt a helyi labdarúgóklub újraindításának egykori kezdeményezője, de szolgálta a sportszerető közösséget játékosként, edzőként és egyszerű szurkolóként is. Mint elmondta, már korábban is volt focicsapata Hercegkútnak, de amikor 1961-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet, akkor annak a gazdasági épületeit éppen a futballpályára építették meg. Ezután a helyi fiatalok ott fociztak, ahol tudtak, mígnem megkeresték a szövetkezet vezetőségét, hogy jó lenne újraindítani a szervezett labdarúgást a faluban. Kérésük meghallgatásra talált, és megkapták az új futballpálya kialakításához a mai pályának is helyet adó Kerek-rétet. Ezt társadalmi munkában tették labdarúgásra alkalmassá – mesélte Rák József. Később kaptak pénzt szerelésre is, bár az első időkben a cserejátékos gyakran a lecserélt labdarúgó csukáját vette fel – mesélte. Végül a Hercegkúti Remény Mgtsz Sportkör 1965. március 7-én alakult meg hivatalosan. A volt polgármester szerint a labdarúgás sokat adott a helyi közösségnek: nemcsak a sport élményét, de közösséggé is formálta a fiatalokat. Sőt – tette hozzá – gyakran a környékbeli települések labdarúgói, nézői között is jó viszony alakult ki. Sokakkal – ha találkoznak – a mai napig szívesen emlékeznek vissza az akkori időkre – közölte Rák József. Hercegkút legnagyobb ellenfele egyébként a szomszédvár, vagyis Makkoshotyka csapata volt. Mindkét futballpálya varázslatos környezetben helyezkedik el. A hercegkútit a helyiek San Sirónak hívják, pont úgy, mint az AC Milan és a Juventus otthonául szolgáló milánói stadiont. 

Egyszerre hat Stumpf 

A hercegkúti futballtörténelem talán legismertebb labdarúgója a korábbi kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, jelenleg kormánybiztos dr. Stumpf István. Mint a beszélgetés során viccesen elmesélte, akkoriban „aki nem focizott, azzal nem számoltak komolyan a lányok”. Beszélt arról is, hogy gyerekként a barátaival eleinte akkor tudtak focizni, amikor „kiszabadultak a legeltetésből, vagy nem kellett menni a szőlőbe”. Gyakran feddte meg őket a helyi plébános, ugyanis az egyik focigrund éppen a templom mellett terült el, és előfordult, hogy egy-egy eltévedt labda szellőssé tette az épületet. Hozzátette: platós teherautóval járták a vidéket, az összes környékbeli futballpályát megismerte, és akár veszítettek a mérkőzésen, akár nyertek, mindig jókedvvel tértek haza, a meccseket kedélyes sörözés-borozás követte. Közösségi szempontból is rendkívül hasznosak voltak számára a hercegkúti csapat tagjaként eltöltött évek – mondta a kormánybiztos. Azt is elárulta, hogy egyszerre hat Stumpf játszott a csapatban, így becenevekkel és ragadványnevekkel különböztették meg egymást. Őt – mivel asztaliteniszben is jeleskedett – a svéd világbajnok asztaliteniszezőről Bengtssonnak nevezték el. Sokan ma is így szólítják Hercegkúton. 

A rendezvényen részt vett Pisont István többszörös magyar és izraeli bajnok, egykori válogatott labdarúgó, akinek a pályafutása is egy „hátsó füvesről” indult el, a Békés megyei Gádorosról. Hangsúlyozta: az ő példája is mutatja, hogy egy kistelepülés futballpályájáról is ki lehet jutni akár a nemzetközi színtérre is. 

Rák József, Hercegkút polgármestere – aki névrokona az előző településvezetőnek – arról beszélt, hogy nagyon örültek a megkeresésnek. Megtiszteltetésként értékelte, hogy náluk szervezték meg a kezdeményezés első állomását, és igyekeztek, hogy jó házigazdái legyenek a rendezvénynek. Kiemelte: Hercegkúton néhány hónapja szünetel a labdarúgócsapat, mert a megyei harmadosztályban lassan elfogytak az ellenfelek. Az utóbbi időben megyeszerte már többet kellett utazniuk, mint a „megye egyben”. Ennek ellenére amennyire lehet, szeretnék egyben tartani a futballcsapatot, és ha nem is feltétlenül bajnokságban, de alkalmi kupákkal, focimeccsekkel olykor élettel töltenék meg a pályát. 

Sikereket kívánva telefonon bejelentkezett a rendezvényre a betegségéből lábadozó egykori szövetségi kapitány, Egervári Sándor is. Bár az esős-szeles időjárás nem kedvezett a szabadtéri rendezvénynek, mégis sok hercegkúti gyűlt össze annak érdekében, hogy emlékezzenek a helyi futball legszebb időszakaira. 

A mérkőzésen a hercegkútiak 2–1-re legyőzték a Zempléni Főnix csapatát.

(A borítóképen: Újra „benépesült” a hercegkúti focipálya)