Péntek 13.: a templomosok fekete napja volt

A péntek 13. nem gyakori alkalom, ebben az évben is csak egy lesz belőle. Sokan még ma is babonás félelemmel tartanak tőle, mert azt hiszik, hogy ekkor szerencsétlenség éri őket. 

Harcos szerzetesek 

Talán kevesebben tudják, hogy a péntek 13. egy konkrét történelmi eseményhez, a Templomos Lovagrend feloszlatásához és az utolsó nagymester kivégzéséhez kapcsolódik. A lovagrend működését is számos mítosz és összeesküvés-elmélet övezi, de ezt a különleges napot azóta tekinti átkozottnak a néphit. A templomosok, mint a jeruzsálemi zarándokok harcos védelmezői, valóban felhagytak eredeti tevékenységükkel. Viszont a legendás rend szellemisége és hatalmas vagyona egyebek mellett a Johannita Rendben és a Teuton Lovagrendben tovább öröklődött. Megyénkben a Kard és Kereszt Johannita Testvériség őrzi és ápolja a lovagi hagyományokat. 

Máglyán végezték 

A Templomos Lovagrendet IV. Szép Fülöp francia király szüntette meg. 1307. október 13-án, pénteken éjszaka lefoglaltatta a rend vagyonát, és bebörtönöztette a lovagokat. Koholt vádak alapján eljárást kezdeményezett ellenük a keresztény vallás meggyalázásáért. A rágalmak között szerepelt: a szentségtörés, az eretnekség, a szimónia, a bálvány- és a sátánimádás is – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton 1312. március 22-én oszlatta fel a rendet. Az utolsó középkori nagymestert, Jacques de Molay-t 1314-ben az inkvizíció Párizsban máglyán megégette, több rendtársával együtt, akik a kínzások ellenére sem vallottak egymás ellen.

Beteljesedett átok 

A nagymester halála előtt megátkozta azokat, akik igaztalanul vádolták a rendet, köztük a francia királyi házat. Geoffroi de Paris korabeli francia krónikás feljegyzései szerint a következő szavakkal tette ezt: „Isten tisztában van azzal, hogy ki téved és ki bűnös. Hamarosan balszerencse száll majd azokra, akik igaztalanul vádoltak minket; Isten bosszút áll a halottainkért. Ne kövess el hibát, mindenki szenvedni fog miattunk, aki ellenünk volt. Esdeklek azért, hogy arcodat a Szűz Mária felé fordítsd, akitől az Úr Jézusunk megszületett.” Az átok beteljesedett, mert Szép Fülöp fél év múlva vadászbalesetben meghalt. Majd fiai rövid uralkodás után egymást követték a trónon, és többé nem tudták megtartani Franciaország stabilitását. 

Keresztesek rendje 

A Templomos Lovagrend a jeruzsálemi zarándokok védelmében jött létre. A Szent Grál ereklyéinek őrzése már a mítosz része. 

– Az 1080-as években hat-nyolc keresztes lovag kezdett el vigyázni a zarándokokra. A Templomos Lovagrend belőlük alakult meg 1118-ban a Szentföldön. Aztán 1130 környékén megkapták az első pápai regulákat harcos szerzetesrendjükhöz – mondta Lutián Endre, a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség szóvivője. – A dél-itáliai kereskedők kezdeményezésére szerveződő johanniták kezdetben csak betegápolóként tevékenykedtek. Az 1070-es évektől úgynevezett ispotály kórházat hoztak létre Jeruzsálemben, ahol keresztény, muszlim és zsidó zarándokokat is ápoltak. Női águk is kialakult, amely a férfiággal együtt napjainkig fennmaradt. Fő feladatuk ma is a betegápolás és az alamizsnálkodás. Később a johanniták komoly haderőt építettek ki. „A hit védelmében és az elesettek szolgálatában” jelmondattal vonultak harcba a keresztes hadjáratok alkalmával. Bár rivalizáltak a templomosokkal, de mindkét rend regulájában szerepelt, hogyha a hadmozdulatoknál elszakadnak a saját seregüktől, akkor a másik rend zászlaja alatt kell folytatniuk a csatát. A leprás lovagokat pedig a Szent Lázár Lovagrendbe igazolták át, ahol halálukig tovább szolgálhattak, főként mint felderítők. 

Muhinál is harcoltak 

A templomosok ellen irányuló haragot az váltotta ki, hogy jelentős világi befolyásra tettek szert. 

– A Templomos Lovagrend váltókat állított ki a jeruzsálemi zarándokoknak, sőt Szép Fülöpnek is hitelezett. A Templomos Lovagrend és a későbbi rózsakeresztes mozgalom, illetve a szabadkőművesség kapcsolata azonban máig nem tisztázott. Az viszont tény, hogy a templomosok a kőművesség, az építészet mesterei voltak. Hatalmas várakat és gyönyörű katedrálisokat emeltek. Amikor a Szentföldről kiszorultak a keresztesek, a johanniták először Ciprus, Rodosz, majd Málta szigetére kerültek. Innen kapta a nevét a Máltai Lovagrend. A Templomos Lovagrend feloszlatása után több birtokukat és javaik egy részét is a Johannita Rend kapta meg Európában a helyi uralkodóktól. A johannitáknak azért kedveztek, mert hajóhadukkal a muszlim kereskedők ellen vezettek hadjáratokat. Magyarországon 1170-től működött a Johannita Rend, megyénkben Mezőkeresztesen kaptak földet, ahol kápolnát is építettek. 

A Sajó menti muhi csatában 1241-ben IV. Béla király mellett a templomosokkal együtt harcoltak a tatárok ellen. Állítólag a bükkszentkereszti Lófő-tisztáson majdnem utolérte Béla királyt egy csapat mongol, de a lovagok visszaverték őket. Történelmi bemutatóinkon főként ezt az időszakot jelenítjük meg. A korabeli gyalogosharcmodort, fegyvereket és imádságokat illusztráljuk. Rendszeresen meghívnak minket többek között Boldogkőváraljára a várnapokra, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra és a Nagyváradi Középkori Fesztiválra – sorolta a helyi hagyományőrző csoport szóvivője.