Elmeséljük Zina első szülésének történetét

A miskolci székhelyű Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolánál évente 30 vakvezető kutya születik saját tenyészetben. Egy évben 15 vakvezető kutyát képeznek és adnak át térítésmentesen látássérült gazdáiknak. Felhívják a figyelmet arra, hogy az ideális szám a látássérültek mintegy 40 ezres létszámának megfelelően 200 vakvezető kutya lenne évente, aminek jelenleg körülbelül a 10 százalékát képes biztosítani a szakma. Ezért alakul ki alapítványuknál folyamatosan 30-40 fős várólista, tájékoztatta portálunkat Berta László, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kommunikációs vezetője. 

Zina történetét anyák napja alkalmából mesélte el. A kutya négy alom kiskutyát szült, és mindegyik felett ott bábáskodott Ménesi Gizella, aki hosszú évek óta önkéntes munkatársuk. Vele és szakmai vezetőjükkel, Komondi Piroskával beszélgettek arról, hogyan éli meg egy anyakutya az első szülést és a kölyöknevelés időszakát.

Születés

„A kutya szülésnél ösztönösen tudja, hogy mit kell csinálni, mi azért vagyunk ott, hogy segítsünk, ha szükséges, és csak akkor szoktunk segíteni, amikor indokolt” – mondta szakmai vezetőjük, Komondi Piroska. Az anyakutya a burokból kibontja a kölyköket, elrágja a köldökzsinórt. Ha gyorsan születnek a kölykök egymás után, akkor elővigyázatosságból helyezgetik őket, mert vigyáznak, nehogy rálépjen a kicsikre. De a szakmai vezető hangsúlyozta, hogy nélkülük is megoldaná az anya. Kisebb dolog, hogy szülés közben segítenek takarítani, és közben elvégzik a rutinfeladatokat, például megmérik a kölyköket.  „A szülésnél, amikor gyorsan egymás után jönnek a kölykök, mindig az van előtérben, amelyik megszületik, azzal foglalkozik az anya” – mondta a szakmai vezető. 

– Zina első szülése emlékezetes maradt. Nála mind a négy alkalommal ott volt és segített a szakmai vezető, de az elsőnél nem ért oda azonnal, mert 200 kilométert kellett autóznia. Nekünk kellett világra segíteni a kicsiket. Nem ért minket váratlanul, mert korábban bengáli macskákkal foglalkoztunk, volt tapasztalatunk, hogy mit kell csinálni” – mondta Ménesi Gizella. A kicsik perceken belül önállóan megtalálják az emlőket. Az első föcstejben sok a vitamin, ellananyag a fertőzések ellen, ami csak az első 24 órában van benne a tejben. Tehát lényeges, hogy mindenki jóllakjon, ezért odafigyelnek arra, hogy teleszívják magukat. „Ha azt hallom, hogy a megszületett kölyök szörcsög, finoman óvatosan fejjel lefelé meglóbálom, hogy a gravitáció kihozza a folyadékot a légutakból” – mondta. „Amikor kijön az utolsó kölyök, az anyakutya látványosan megnyugszik, látszik, hogy hálás a segítségért” – tette hozzá Gizella.

Az első hónap

Zina 24 órás ügyeletet tart az első hónapban, de akkor azonnal elalszik, amikor szopnak. Csupán napi egy-másfél órára jön ki a kiskutyái mellől, általában háromszor tíz perc alatt eszik, elvégzi a dolgát, majd visszamegy, és odafekszik az ellető láda mellé. Van, amikor ennyi pihenés sem jön össze, mert annyira nyüzsögnek a kicsik, hogy azonnal bemegy hozzájuk. A kölykök hasának nyalogatásával az anyakutya indítja be a kicsik ürítését, ezzel is szabályozza, hogy adott időn belül történjen mindez és ne szétszórva. Előfordulhat, hogy az anyakutya nem látja el ezt a feladatát, ilyenkor vizes törülközővel kell simogatni a kölykök hasát, így segíthetnek. „Szellő kutyánknak kicsit be kellett segíteni, amíg megtanulta, hogyan kell gondozni őket. Szellőt első ellésekor császározták, és amikor felébredt az altatásból, nem tudta hirtelen, hogy mit csináljon tíz kölyökkel. Nevelője az első két napban éjjel-nappal az anyával és a kölykökkel volt, utána Szellő mindent megoldott önállóan. Talán azt sem tudja mindenki, hogy az anyakutya szoptatása ideje alatt fokozatosan egyre többet eszik. A harmadik hétben akár háromszor annyi táplálékot elfogyaszt, mint máskor. Emellett a kölykök ürülékét is eltakarítja a természet rendjének megfelelően.

A második hónaptól

Az 3. héttől elkezdenek ismerkedni a kutyák a szilárd táplálékkal és a 4.-től a kinti világgal, persze csak szép fokozatosan. Az első naptól kezdve iszonyú gyorsan fejlődnek. Az anyjuk a második hónapban már nem játszik velük olyan sokat, egyre kevesebbet van velük. Ahogy a kölykök elkezdenek enni, egyre kevesebb szerepe van a tejnek, egyre nagyobb szilárd tápláléknak. Az anya általában a 6. héttől elkezdi elválasztani őket. A kölykök ekkorra már főleg egymással játszanak. A 7-8. hétben már látszik rajtuk, hogy kevés számukra, hogy a testvéreikkel játszanak, megértek a több ingerre, az egyéni foglalkozásra, hogy legyen egy gazdájuk, aki foglalkozik velük, új helyzetekkel ismerteti meg őket. Zina legutóbbi almában tíz kölyök született, és közülük egy vele maradt, hiszen Gizella kölyöknevelőként foglalkozott vele tovább. A többi tesó saját kölyöknevelőjéhez került. 

„Örömmel neveli Dongót, játszik vele. Ugyanaz érdekli őket, ugyanazokat a játékokat kedvelik. Szóval könnyebb, élvezetesebb számára, hogy tíz helyett egy kölyök marad vele” – mondta Gizella. „Zina igazi „ősanya”. Ránéz a kankutya, és terhes is, ami előnyt jelent, hiszen sokan várnak vakvezető kutyára alapítványunknál. A kölykökkel jókedvűen, energikusan foglalkozik és végtelen türelemmel. Látszik rajta, hogy roppant büszke rájuk és magára is: „én vagyok az anyakirálynő, csodáljatok” – így viselkedik. Ennek van olyan oldala is, hogy a kutyák, akik a barátai, elég csak bekukucskálniuk az ajtónyíláson, Zina azon nyomban morgással jelzi, hogy ne keressék a bajt” – mondta Gizella. „Zinának már nem lesz több kölyke, a tanulást közben és azután is folytatta. Jó dolga van, mert egy labradornak a gazdival tanulás igazi jutalom. Tud vakvezető hámban vezetni, vagyis az alapítvány érzékenyítő programjain segíthet, emellett kipróbálta magát a nyomkövetésben is, amit örömmunkának él meg, ebben ugyanolyan jól teljesít, mint anyaként. Négy alomból 38 kölyköt köszönhet neki iskolánk. Örülünk, hogy Zina teljes életet élt, és ezután is azt fog – sommázta a szakmai vezető.