Mesés pünkösdi szokások élnek a mai napig

A pünkösd nemcsak a keresztény vallási életben, de a magyar néphagyományokban is kiemelkedő szerepet játszik. A vallási hagyományok mellett számos színes népszokás is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Tóth Arnold miskolci néprajzkutató ezeket a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat idézi fel a boon.hu olvasói számára.

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe, egyben az egyház születésnapja is, ami két fontos esemény miatt is kiemelkedő a népi vallásosságban. Az egyik a búcsújárás, melynek legismertebb példája a csíksomlyói búcsú. Ez az esemény a magyar nemzet számára talán a legfontosabb pünkösdi esemény, mely a Mária-tisztelet és a búcsújárás régi hagyományába illeszkedik. A Kárpát-medencében több mint száz Mária-búcsújáró helyet tartanak számon, melyeket ma már a Mária-út is összeköt. Ez a hagyomány az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A másik jelentős egyházi vonatkozás a reformátusoknál a konfirmáció, a katolikusoknál pedig a bérmálkozás, mely az egyházhoz való tartozás megerősítését és a felnőttkorú egyháztagság kezdetét jelenti. Ezek az események falusi környezetben különösen fontos családi ünnepek, melyeket gyakran nagyobb összejövetelekkel ünnepelnek – beszélt a néprajzkutató az ünnep vallásos vonatkozásáról.

Néphagyományok pünkösdkor

Pünkösd köré számos néphagyomány is kapcsolódik, ezek elsősorban a tavasz köszöntéséhez kötődő szokások, mint például a májusfa állítása. Sok vidéken ez a szokás pünkösdhöz kapcsolódik. A közösségek hatalmas májusfákat állítottak, melyek körül mulatságokat rendeztek, amit az egyház nem mindig nézett jó szemmel és amit az egyház tiltott, az valóban létezett – mondta Tóth Arnold. Ez a szokás kezd visszatérni az elmúlt években, idén portálunk is beszámolt több vármegyei közös májusfa állításról. A pünkösdi templomdíszítés különösen az evangélikusok körében elterjedt szokás. A templomokat a férfiak által szedett zöld ágakkal díszítik, melyeket az ünnep előtti napon gyűjtenek be az erdőből, ezekre az asszonyok horgolt vagy hímzett kendőket aggatnak. Ez a szokás még ma is él néhány helyen, jellemzően a szlovák nemzetiségű evangélikusok körében.

Rövid, mint a pünkösdi királyság

A legismertebb néphagyomány talán a pünkösdi királyság, még mondás is kapcsolódik hozzá. Ez a legények szokása volt, akik különböző erőpróbákkal, ügyességi versenyekkel döntötték el, ki lesz közülük a pünkösdi király. A győztes egy évig különböző kiváltságokat élvezett. Ezzel párhuzamosan a lányok körében is létezett egy hasonló szokás, a pünkösdi királynéjárás, mely során énekelve és táncolva járták a házakat. A szakértő szerint ez a szokás kihalóban van, a pünkösdi királyválasztás és királynéjárás hagyományát jellemzően már csak oktatási intézményekben és hagyományőrző csoportokban idézik fel.

Udvarlási szokások pünkösdkor

A pünkösdhöz kötődő udvarlási szokások közé tartozik a virágcsokor vagy májuskosár küldése. Az északkeleti országrészben például a legények pünkösd hajnalán virágot küldtek a kiválasztott lányoknak, vagy virággal díszítették fel a lány házának kapuját vagy ablakát. Hasonló ehhez a komatál küldése is, mely ajándékcsere formájában történt a legények és lányok között. A májuskosár és a májusfa a mai napig élő hagyomány vármegyénkben, bár nem pünkösdkor, hanem május elsején szokás vele kifejezni a komoly szándékú udvarlást. 

"Piros pünkösdi rózsa, kihajlott az útra..."

Tóth Arnold néprajzkutató arról is beszélt, hogy a pünkösd egyik legfontosabb szimbóluma a rózsa, mely sok népi ének szövegében is megjelenik. Az ünnep elnevezése, "piros pünkösd napja", a kinyíló pünkösdi rózsára és a katolikus egyház liturgikus színhasználatára is utal.