Harcosokká válnak - övvizsgáztak a ju jitsusok - képekkel

Szombaton állt a levegő a tizenöt négyzetméteres dojoban, mégis lelkesen tettek övvizsgát négy turnusban. Három kicsi vette fel gíjét ezen a napon, hogy elérhesse a következő gyermekfokozatot: Molnár Sarolt és Bátor, valamint Dudás Csenge. 6. kyura négyen vizsgáztak: Molnár László, Azari Szabolcs, Dudás Róbert és Pauljucok Barbara, az 5. kyuért pedig Kabai Enikő ment. Mindannyian sikeres vizsgát tettek. 

Dr. Plébán Kristóf ötdanos mester meg volt elégedve a tanítványok teljesítményével. – Nagyon jó vizsgát sikerült celebrálnunk, pedig az időjárás nem volt kegyes velünk, veletek. Mindenki odatette magát. Harcosokat képezünk magunkból, harcosokká válunk, hiszen a ju jitsunak van bemutatóra szánt ága is, de a mi technikáink valós válaszokat rejtenek a világra – mondta összegzésképpen a mester, aki a vizsga folyamán több instrukciót is adott a tanítványoknak, mert mint mondta, csak apró problémákat látott. 

Fontos a koncentráció

A vizsgázók például megtudhatták, hogy ha hatékony technikákat akarnak végrehajtani, akkor mindig csak arra az egyetlen feladatra kell koncentrálni, hogy az az egyetlen ütés, rúgás tökéletes és energiával teli legyen. Dr. Plébán Kristóf egy-egy technikát kiemelve azt is megmutatta, hogy milyen hatást ér el, ha pár milliméterrel odébb teszi a kezét. A vizsgázók és a segítő ukék saját bőrükön megbizonyosodhattak a különbségről. 

Kapusi Levente egydanos mester, aki hétről hétre külterületi magándojojában fogadja a tanulókat, elmondta, jobban izgult a vizsga előtt, mint tanítványai. – Köszönetet mondok a családoknak is, hogy támogatják a sportolókat. Három éve indult újra Miskolcon a Kelemen Ju Jitsu, a kemény mag mára már tizenegy szövetségi tagot eredményezett, és további belépési szándékokról tudok ismeretségi körünkben. Tavaly öten vizsgáztak, most már nyolcan. Nagyon büszke vagyok rátok - mondta a mester. 

Jó a csapatban lenni

Azari Szabolcs mintegy két éve kezdett járni a perecesi dojoba. – A vizsga elején nagyon féltem, éreztem, hogy remeg a kezem és a lábam is. Aztán már nem volt időm figyelni ezekre, mert keményen megdolgoztattak a mesterek. Végül hányingerem volt meg szédültem, akkor azt gondoltam, legfeljebb összeesek – számolt be az immár 6. kyus jitsuka, aki visszaemlékezett korábbi sporttevékenységeire is. – Húsz éve jártam már ju jitsura itt, Miskolcon, de egy másik dojoba, ahol nem éreztem jól magam, ezért abbahagytam. Most azonban egy olyan csapatra találtam, ahol jó lenni.