Nem az árban intenzív a bankok közti verseny

Vita alakult ki a résztvevők közt arról, hogy nagy-e és miért a pénzintézetek nyereségrátája. A banki szakember szerint amíg a lakosság nagy keresletet támaszt kölcsönökért és kevesebbet a betételhelyezésért, addig a bankok annyiért adják a hitelt, amennyit még megkapnak érte. Egy másik szakember szerint viszont a bankszektor össznyereségének nagy részét egy intézménycsoport termeli ki, és a biztosítók között is csak négy ér el komoly profitot.Vegyes a kép a pénzügyi szolgáltatók piacán: a bankok elsősorban a betétgyűjtésben versengenek egymással, a biztosítók közt is csak a kötelező gépjármű felelősség biztosításokért folytatnak iszonyatos harcot - mondta a Gazdasági VersenyhivatalVersenypolitikai viták című online beszélgetéssorozatának második részében szerdán Asztalos László, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, a pénzügyi felügyelet felügyeleti tanácsának korábbi tagja.

Kováts Surd, a GVH irodavezetője is arról beszélt, hogy a tapasztalatok azt mutatják: nem a termékek árában mutatkozik intenzív verseny, hanem abban, mekkora kockázatot vállalnak az ügyfeleknél a kölcsönök odaítélésekor, mennyire aktívan reklámozzák termékeiket. Asztalos László arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a hitelek árát erősen befolyásolja az is, mekkora az ország kockázata, mert ez beépül a bankok külföldön szerzett forrásainak költségébe. Az AXA Bank termékmenedzsere, Gyenes Gergely is elismerte, hogy 2008-ig leginkább a termékekkel versengtek, az ügyfelekért, a feltételek lazításával, nem az árakkal.

A GVH szakembere felhívta a figyelmet arra, hogy az embereknek sokkal tudatosabban kellene keresniük az olcsóbb termékeket, nem pedig a legközelebbi vagy az ismerős által ajánlott intézményt választani.

Asztalos László többször ostorozta azt a 2003-as törvényt, ami lehetővé tette a devizahitelezést. Ennek következtében 2004-2008 között, ami gazdasági növekedés volt, annak forrása a felvett devizahitelek voltak: a külföldi tulajdonosok a nyugati emberek betétjeit hozták ide leánybankjaikhoz - folytatta. A hazai megtakarítások elégtelensége miatt az ország dinamizálása most csak külső eladósodással lehetséges - fűzte hozzá. Gyenes Gergely arról beszélt, hogy Magyarországon átlagosan 100 egység megtakarításra 135 hitel jut, Nyugat-Európában éppen fordítva, és a kettő közötti különbséget pumpálták ide a nyugati anyabankok.

Eltérő annak megítélése, hogy jelenleg is jóval magasabb-e az itteni bankok profitrátája, mint a visegrádi országoké, és ha igen, mi ennek az oka. Asztalos László szerint a devizahitelezés elindulásakor mesterséges kereslet támadt a kölcsönök iránt, ami nagyon magas profitot eredményezett, most, a válságban azonban pont elég a haszon. A korábbi óriási profit volt az oka annak, hogy a külföldi tulajdonosok 2009 tavaszáig saját érdekükben 1000 milliárd forinttal erősítették meg itteni bankjaikat - mondta.

Abban is különbség van a térség országai között, hogy ahol nem engedték a devizahitelezést, ott a bankok rákényszerültek arra: keményen megdolgozzanak a helyi megtakarításokért, ami nem eredményez akkora hasznot - mondta Asztalos László. Az AXA menedzsere ezzel szemben úgy véli: ahol a kereslet messze túlnő a kínálaton, ott az az ésszerű, hogy akinek van pénze, elkéri érte azt a maximális árat, amit még megadnak neki. Ha kicsi a kereslet, az a normális, hogy a bankok addig csökkentik az árat, amíg megjelenik a kereslet - toldotta meg Gyenes Gergely. Szerinte amíg Magyarországon a lakosság hiteloldalon aktív, nem pedig a megtakarításokban, addig a bankok magasabb áron adhatják el termékeiket. Asztalos László arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg egy bankcsoport nyeresége teszik ki az egész szektor profitjának 60 százalékát. Hasonló a helyzet a biztosítóknál: csupán négy hoz komoly hasznot.

- Független Hírügynökség -