Londoni elemzők: nincs könnyű megoldás a magyar devizaalapú hitelekre

A Capital Economics, a City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési tanácsadó cége csütörtöki elemzésében kiemelte, hogy 2005 és 2008 között Magyarországon "hatalmas robbanásként" duzzadt fel a devizaalapú hitelállomány, és 2009 elejére a folyósított teljes hitelérték kétharmada volt devizaalapú; ez a GDP-érték valamivel több mint 40 százalékának felelt meg.
    A térségben nemcsak Magyarországon halmozódtak fel a devizahitelek az elmúlt évtizedben, ám a magyarországi folyamat egyedi volt abban az értelemben, hogy a háztartások által felvett hitelek óriási hányada - csaknem 90 százaléka - svájci frank-alapú volt, miközben máshol inkább az euró dominált.
    A Capital Economics londoni elemzői szerint a nagy devizahitel-teher nem csupán árfolyamkockázatokat jelent, de "visszás" pénzügypolitikai intézkedéseket is kikényszerített. Miközben ugyanis a térség más jegybankjai enyhítették kamatpolitikájukat a pénzügyi válság hatására, az MNB a problémák kicsúcsosodása idején 3,00 százalékpontos emelést hajtott végre, "hiábavaló kísérletként" a forint védelmére.
    Ráadásul ez a lépés azt az egyharmadnyi adóst sújtotta, akik forintban vettek fel hiteleket.
    Mindemellett a jelentős devizaalapú hiteltömeg összezavarja a pénzügypolitikai átviteli hatásmechanizmust, és gyengíti a jegybank ellenőrző szerepét is, hiszen a folyósított hitelek zömének kamatszintjét jelenleg "egy másik ország határozza meg" - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
    A ház szerint a svájci frank árfolyamának 160 forintos, illetve az euró árfolyamának 265 forintos rögzítése - amint az a forgalomban lévő értesülésekben szerepel - "első látásra nagy üzlet lenne" a háztartásoknak, hiszen például a jelenleg 212 forint környékén mozgó svájci frank 2006-2007-ben, a hitelek zömének felvétele idején járt 160 forint körül.
    A realitás azonban az, hogy nincs könnyű megoldás a devizaalapú adósságok teremtette problémára, egyebek mellett azért sem, mert a felmerülő különböző opciók pusztán a gazdaság egyik területéről egy másikra csoportosítanák át a devizahiteleken keletkező veszteségeket. E veszteségek jelentősek is lehetnek, és - tekintettel arra, hogy a piaci figyelem most egyébként is a szuverén kockázatokra összpontosul - az a lehetőség például, hogy a számlát végül a kormány állja, nem tenne túl jót a magyar gazdaság sebezhetőségével kapcsolatos piaci közérzetnek - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.

 Egy másik nagy citybeli ház, a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege szintén csütörtökön kiadott elemzésében ugyanerről a problémáról kiemelte, hogy a belátható jövőben várhatóan "elhanyagolható" lesz a devizaalapú lakáshitelek nettó kiáramlása, e kinnlevőségek nettó törlesztési folyamata ugyanakkor nyomást gyakorol majd a forintra. Ez pusztán a fordítottja lesz annak, mint amikor a devizaalapú hitelek kiáramlása forinterősítő hatással járt.
    A magyar folyómérleg-pozíció azonban elég szilárdnak tűnik ahhoz, hogy a forint ennek a fordulatnak képes legyen ellenállni, másrészt a svájci frank-alapú hitelállomány lejárata tíz éven túli, vagyis a törlesztési folyamat fokozatos lesz.
    Mindemellett az euróalapú hitelezés esetleges idei újraindulása részben ellensúlyozhatja a törlesztés forintgyengítő hatását - áll a Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzésében.
    A ház szakértői közölték: változatlanul látnak lehetőséget arra, hogy az euró forintárfolyama az idei év végére 260 alá kerüljön.

- MTI -